Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

-12 C°-ig, keleten -12, -17 C° között volt a legerősebb hajnali lehűlés. A maximumot vagy az első, vagy az utolsó napok valamelyikén mérték, akkor 12-15 C°-ig, sőt Békéscsabán 2-án 18 C°-ig emelkedett a hőmérséklet. 12-22 fagyos nap és 4-6 téli nap fordult elő.

A 10./alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti, összehasonlításul a 30 éves /:1901-30:/ átlagokat is felraktuk. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük ebben a kötetben is, mint az előző Évkönyvben. Az ábra különösen jól szemlélteti, hogy január középhőmérséklete jelentékenyen, mig február és október hónapé mérsékelten alacsonyabb, a többi hőtöbblettel záruló hónapok közül szeptember középhőmérséklete feltűnően magasabb volt a sokévi átlagnál.

c./ Párolgás.

A 11./ pontban közölt rajzok Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyiségeket tüntetik fel 16 állomásról. Az előző Évkönyvben közölt anyaghoz képest öt uj állomás észleléseit adjuk közre /:Budapest-Szabadsághegy, Debrecen, Lőrinci, Mátraháza és Siófok:/, viszont Tatabánya észleléseit elhagytuk. A párolgás a legtöbb hónapban meghaladta a többéves átlagot. Aránylag a legnagyobbmérvü párolgást legtöbb helyen augusztusban észlelték. A legnagyobb havi párolgásmennyiséget, 196 mm-t, augusztusban Lőrinciből jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség a felsorolt állomások közül 1075 mm Lőrincinél mutatkozott.

Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő, hogy a havi párolgásadatok, a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt, csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithatók össze, más állomás adataival azonban nem.

Részletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai és Foldmágnességi Intézet kézirati anyagában, illetve havonta megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók.

125