Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)
legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés sze-> rint, a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmerceállomásokét a budapesti Széchenyi-Lánchid tengelyére vonatkoztatva íb megadjuk.A tiszai vizmércéknél az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza hely- szinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei* ciraü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes»országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők: /Отez/ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; /V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/; /P.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a volt bécsi cs. és kir.katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság. A napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai,egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat a szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzása /: -26 :/, az évi legnagyobb vízállást a szám három oldalról való körülkerítése /:I451:/ emeli ki. A naponkint! mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két,illetve egy csillag jelöli az álló jeget»illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok bekeretezésével feltűnően kívánjuk jelezni,hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /:Legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás.:/ A folyó vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /:legkisebb és legnagyobb vizállás:/,továbbá egy többéves periodus, lehetőleg egy átlagos vizjárású évtized havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások miatt hosszabb időszak viz- állásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 1G év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vízmennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni. összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 19-31/40 évtized jellemző adatait. Egyrészt,mert ez az évtized a bennefoglalt évek változatossága /:nedves, száraz:/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat,másrészt mert az 1944.és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosz- szabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabbkeletü összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani. A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak: LKV = legkisebb viz.A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vízállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét, amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk. KV « kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV : a jelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vízállás; 1946 januári KV: az 1946.év legkisebb januári mérceleolvasása.
