Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

II. M Ü К Ö D É S. 1. VIZJELZÉS. Az év elején 137 vízmérceállomást tartottunk nyilván,ezek közül azonban csak 127 működött.Ezen­kívül nyilvántartottuk 3 idegen vízmérce vízállásait is /-.Pozsony a Dunán, Locsmánd a Répcén és Eszék a Dráván:/.Az év folyamán helyreállítottunk 10 vízmércét úgy,hogy az év végére már az összes nyilvántartott vízmércén folyt az észlelés. Az országos vizmércehálózatba bekapcsoltuk a Marcal mórichidai és a Hármas- Körös bökényi duzzasztójának vízmércéjét. Uj vízmércét állítottunk fel a Hernádon Gesztelynél és a tisza- luci vízerőmű duzzasztóján Belsőbőcsnél, valamint a Dunán Dunabogdánynál. így a nyilvántartott, rendsze­resen észlelt mércék száma az év végére 142-re emelkedett. A táviratozó vízmércék számát az év folyamán 3-mal növeltük úgy,hogy az év végén 51 vizmérceál- lomás jelentette a vizállásadatokat táviraton. Az év folyamán már a nemzetközi vízjelző szolgálat is teljesen helyreállt: 7 osztrák, 2 cseh­szlovák, 6 jugoszláv, 11 román é3 2 bolgár vízmércéről kaptunk naponta távirati jelentést. Ebben az évben megkezdtük a rendszeres vizhőmérsékletméréseket valamennyi táviratozó vizmérceál­lomáson. A feldolgozott vízrajzi adatok közreadása, - úgy mint a múltban is, - a szokásos módon történt: 1. / a rádiós viz.jelző szolgálat keretében /-.napi helyzetjelentés:/, 2. / a Napi Viz.járási Térképen, és 3. / a Vízrajzi Évkönyvben, amelynek 1943.évi kötetét adtuk ki. Itt is megemlítjük,hogy a földművelésügyi miniszter 1945.évi december hó 7-én kelt 45.617/1945. VII.2.számú rendeletével a Tiszán és mellékfolyóin 1943. I. 1-ével lesüllyesztett 25 vízmérce "(^-pont­jának lesüllyesztését 1946 január 1-től kezdődően hatálytalanította s ennélfogva az ebben az Évkönyvben közölt észlelési adataik az 1943 előtt is érvényes nullapontra vonatkoznak és megfelelnek a valóban le­olvasott vízállásoknak. /:Az előző kötetben még erre a nullapontra átszámított vízállások szerepeltek:/ Árvízi ügyeleti szolgálatot 48 napon át éjjel-nappal, 9 napon át csak reggeltől estig tartot­tunk. A jégviszonyokról való gyors és pontos tájékozódás céljából ez évben is megszervezte az Intézet a külön jégjelentő szolgálatot a Dunán, a Tiszán és a Dráván. 2. V I Z T A N. A viztan terén az Intézet rendszeres munkája az észlelési anyag tudományos feldolgozása, vala­mint vízrajzi tanulmányok végzése közületek és magánosok részére. Az Intézet vízrajzi szempontból felülvizsgálta a felrobbantott tokaji vasúti tiszahid, a rajkai hid és a Lónyay csatorna hídjának újjáépítési terveit és szakvéleményt adott a közlekedésügyi miniszté­riumnak az uj Duna- és Tisza-hidak szerkezeti alsó élének egységes megállapítása tárgyában. Ezenkívül az ország árvédelmi helyzetét tárgyaló vízügyi kistanács részére készített összefoglaló jelentést és befe­jezte a budapesti dunahidak roncsai által okozott vizszinduzzasztás megállapítására irányuló tanulmányt. A lefolyás! tényező és a fajlagos vízszállítás meghatározására vonatkozó, 1944-ben már befejezett tanul­mányt kiadtuk.- 2 ­T T

Next

/
Thumbnails
Contents