Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
Má.iазЪап is az átlagosnál naposabb és melegebb idő uralkodott. A középhőmérséklet az átlaghoz képest 2-3*5 C°-os többletet mutat. A legerősebb lehűlés 10-én állott be, a talaj mentén igen sok helyen -1 - -3 C°-ot elérő faggyal, melyet több helyen 11-én is gyenge fagy követett. A legmagasabb hőmérsékletet, 28-30 C°-ot»általában a hőnap elején néhol 12-én vagy 20-án mérték. A nyári napok száma 15-21 volt. Junius is melegebb és derültebb volt az átlagnál. A hőmérséklet havi középértéke nyugaton 1*5-2 C°-kal, a keleti megyékben 2-3 C°-kal magasabb volt a törzsértékeknél. A 30 C°-ot meghaladd legnagyobb felmelegedést sok helyen 9-én vagy 10-én, máshol 23-án vagy 30-án észlelték. A havi minimum mindenütt 15-én vagy 16-án állott be. A hő folyamán 15-25 nyári nap és 3-13 hőségnap /:anelyen a hőmérséklet a nappali felmelegedések idején a 30 C° fölé emelkedik.:/ fordult elő. Julius országszerte lényegesen melegebb és naposabb volt, mint a sokévi átlag. A havi középhő- mérséklet mindenütt 2-3 C°-os többletet mutat. A legerősebb felmelegedés 18-án vagy 28-án 33-38 C°-ig terjedő volt. A hdnap számottevő meleg jellegét a hőségnapok /:8-10:/ és a nyári napok /:20-31:/ nagy száma domboritotta ki. A hónap közepe táján beálló legerősebb lehűlés 10-14 C°-ig terjedt. Augusztus hónap szintén melegtöbblettel és napsütésbőséggel tűnt ki. A hőmérséklet havi középértéke nyugaton 1*5 - 2*5 C°-kal,keleten 2*5 - 3*5 C°-kal melegebb volt az átlagnál.A hőmérséklet csúcsértéke északon 34-37 C°-ot, délen 36-40 C°-ot ért el 10-e vagy 18-a körül. A hőségnapok száma az átlagos érték kétszeresét meghaladta. Északnyugaton 4-8, a Dunántúl déli részein és az Alföldön 16-22 hőségnap fordult elő. Nyári nap 17-28 volt. A legerősebb hajnali lehűlést 8-18 C°-ot 28-án mérték. Szeptember az átlagosnál melegebb hónapok megszakítás nélküli sorozatában már a nyolcadik. A havi középhőmérséklet mindenütt 2*5-3 C°-kal meghaladta a törzsértéket. A legmagasabb hőmérséklet 5-e és 9-e között jelentkezett, nyugaton 30-34 C°-kal, keleten 35-38 C°-kal. A nyári napok száma 9-22, sőt délkeleten még 6 hőségnap is előfordult. A legerősebb lehűlést 2-9 C°-ot a hónap utolsó harmadában mérték. Október jelentékenyen hidegebb volt az átlagnál és közepesen derült. A hőmérséklet havi közép- értéke a Dunántúlon 3 C°-kal, az Alföldön és északon 3*5 - 4*5 C°-kal alacsonyabb volt a sokévi törzsértéknél. A legnagyobb felmelegedés 2-án állott be, amikor még országszerte 18-24 C°-ot mértek. A 3-án beköszöntő hidegebb idő 11-én már gyenge talajmenti fagyokat okozott. A legerősebb hideg 25-án vagy 26-án lépett fel -4 C°-tól -10 C°-ig terjedő minimummal. A lehűlés az Alföldön a talaj mentén a -15 C°-ot is megközelitette. A fagyos napok szárny 4-8, Debrecen környékén 15 volt. November enyhe és ködös volt.A havi középhőmérséklet többlete az átlaghoz képest nyugatról kelet felé 0*5 C°-tól majdnem 2 C°-ig növekedett. Ugyanigy a legerősebb nappali felmelegedés is a Dunántúlon csak 13-18 C°-ig, az Alföldön 15-21 C°-ig terjedt. A hónap'közepe táján beálló minimumok -1 C° és -5 C° közötti értéket értek el. A fagyos napok száma az ország legnagyobb részén csak 3-5 volt, 5-nél több fagyos nap csak északkeleten fordult elő. Decemberben változékony,de túlnyomóan derült és hideg idő uralkodott. A középhőmérséklet a Dunántúlon 2*5 C°-os,a Tiszántúlon már csak 1 C°-os hiányt mutat a törzsértékkel szemben.A legmagasabb hőmérséklet, 9-15 C°, a hónap első hetében fordult elő. A legerősebb lehűlés 20-a körül jelentkezett -12, -20 C°-ig terjedő fagyokkal. Fagyos nap a hónap folyamán 18-25 volt, a téli napok száma pedig 8-18 között változott. A 11./ alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti, összehasonlitásul a 30 éves /:1901-30:/ átlagokat is felraktuk. Az előző Évkönyben pótlásként közölt Békéscsaba adatai helyett ismét Szeged adatait adjuk közre. Az ábra különösen jól szemlélteti, hogy a január és október havi középhőmérséklet alacsonyabb, mig a többi»hőtöbblettel záruló hónapok közül április középhőmérséklete jelentékenyen magasabb volt a sokévi átlagnál. Részletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kézirati a- nyagában, ill.havonta megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók. 121
