Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
állásának összehasonlítása szolgál.A töhhi vízmércére vonatkozó adatanyag a hadműveletek következtében fél* beszakadt észlelések miatt hiányos.Az egyes évszakok középvizeinek összehasonlítása azonban -amit itt helyszűke miatt nem közlünk - világosan mutat ja,hogy a Tisza közepes vizszintje az átlagkörüli volt és nem jelentkeztek szélsőséges vízállások. Szegednél az évi középvizállás 172 cm volt, 23 cm-rel kisebb az 1935/44 évtized 195 cm-es középvizállásánál. A legmagasabb vizállás Szegednél 560 cm, 295 cm-rel maradt az előző évtized legnagyobb, 855 cm-es,vízállása alatt.A Tisza többi szakaszán is ugyanilyen mérsékelt volt a vízjárás.A magas vízállások a tavaszi hónapokban /: március-május :/és december végén jelentkeztek 55-75 ^-os értékekkel. Az év legkisebb,8-10 $-os,vízállásait szeptember végén és december közepén észlelték. Szegednél a -116 cm-es évi minimum 96 cm-rel volt magasabb az előző évtized -212 cm-es legkisebb vízállásánál.A táblázatban közölt többi mércénél is általában 50- 100 cm-rel volt magasabb az 1945. évi legkisebb vizszint a tizéves átlagnál. A Tisza január elején - az előző évvégi apadás folytatásaképen- 25*35 5o-os vizállásu volt.Ez az apadás - január közepén kisebb árhullámtól megszakítva - február első harmadában 15-20 $-os mélypontot ért el.Az ettől kedve megindult és március elején 50-60 $-os tetőpontot elért áradást hirtelen 20-30 $ -ig leszálló apadás váltotta fel.Március közepétől eleinte rohamos,majd mérsékelt áradással a folyó április elején elérte az év legmagasabb vízállását 70-75 $-os tetőzéssel. Az ezt követő apadás - általában havonkint kisebb-nagyobb árhullámokkal megszakítva - szeptember végéig tart,amikor a mélypont»egyben az év legkisebb vízállása is, 8-10 $-os értékekkel jelentkezik. Az októberi esőzések következtében megindult kisebb áradás után - közben kisebb áradásokkal és apadásokkal váltakozva - a folyó vizszintje 20-25 $-os vízállásokkal december végéig állandósult. Az év végén beköszöntött szokatlan meleg idő hatására megindult áradás a hónap végére 55-60 $-os vízállást eredményezett. Az alsó szakaszon az áradás tetőpontja már átnyúlt a következő évbe. A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1945 1935/44 1945 1935/44 1876/1944 1945 1935/44 1876/1944 c e n t i m é t e r b e n Tiszabecs-7244 421 535 /1933/-80-102-102 /1943/ Vásárosnamény (25)385 805 900 /1888/-122-198-224 /1923/ Tokaj (140) (175) 603 818 872 /1888/- 82-146-146 /1943/ Szolnok (173)638 880 894 /1932/-113-208-208 /1943/ Csongrád 107 129 564 890 929 /1919/-198-311-311 /1943/ Szeged 172 195 560 855 923 /1932/ pwi-212-222 /1921/ Megjegyzés: A vizállásadatok az 1946.1.1.-én visszaállított régi "0" pontra vannak átszámítva. A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A Tiszán az 1944 év végén megindult zajló jég a Szolnok feletti szakaszon január elején végig megállt. A folyó alsó részén a tél folyamán csak jégzajlás mutatkozott. A március elején keletkező áradás felszakította az álló jeget, amely mérsékelt zaj lássál a hónap közepére eltűnt. Az év végén december elején megindult rövid zajlás után a folyó hirtelen beállt. Az összefüggő jégtakarót azonban a karácsony körüli meleg idő következtében fellépő áradás megbontotta és a tovább tartó enyhe idő következtében a hónap végére teljesen eltűnt a jég. A Duna és Tisza mellékfolyói. A mellékfolyók vízjárásáról nem lehet pontos képet adni, mert a háborús esemenyek miatt elmaradt 14
