Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
növeltük. A Vízrajzi Intézet tehát összesen 87 belföldi, továbbá 9 német, 1 szlovák, 7 horvát, 5 román és 3 bolgár vizmérceállomásról kapott naponta távirati jelentést. A belföldi vízmércék adatainak ellenőrzésén és feldolgozásán, továbbá a vizjelzés szempontjából fontos csapadékviszonyoknak és a hajózást érdeklő kisvizkitüzési adatoknak nyilvántartásán kivül folytatta az Intézet a Danavölgy többi államából beérkező vízrajzi adatanyag gyűjtését is. A feldolgozott vizrajzi adatok közreadása az 1944. év elején a szokásos módon történt: 1. / A nemzeti és nemzetközi rádiós viz.ielző szolgálat keretén belül, illetve a Magyar Távirati Iroda utján a sajtóban./:Napi helyzetjelentés és 2 állomásra, - Budapestre és Szegedre - vonatkozó 24 órás vizálláselőrejelzés:/ 2. / A kőnyomatos Napi Viz.iárási Térkép-en. 3. / A Vizrajzi Évkönyv-ben, amelynek azonban csak a sajtó alá rendezése folyt,a háború miatt kiadására már nem kerülhetett sor. A vizállásadatoknak a sajtóban való közreadását április 6-án, rádión való közlését pedig április 12-én a katonai hatóságok utasítására beszüntettük. Évkönyvünk előző kötetében említettük már, hogy nemzetközi határozat alapján az Intézet 57 vízmérce "0"-pontját 1943.1.1-vel 1-4 m-rel lesüllyesztette. További süllyesztés történt 1944. szeptemberében a Zagyván, ahol az apci vizmérce "0"-pontját helyeztük 1 m-rel lejjebb. Félreértések elkerülése végett azonban ebben az Évkönyvben még egyöntetűen a lesüllyesztés előtti "0"-pontra vonatkoztatott adatokat közlünk. /:A ”On-pontsüllyesztésekkel kapcsolatban itt is megemlítjük, hogy a földmivelésügyi miniszter 1945.évi december hó 7-én kelt 45.617/1945.VII.2. számú rendeletével az 1937.évi országhatáron belül eső 22 Tisza-, 2 Körös- és 1 Berettyó-vizmérce "O1’-pont .iának lesüllyesztését 1946. január 1-től kezdődően hatály talanitotta. /:Lásd bővebben az Általános tudnivalók-ban.:/ Külön kell hangsúlyoznunk e helyen is, hogy mivel a lesüllyesztés hatálytalanitása folytán 1946) tói kezdődően ismét az 1943. előtti "0"-pontokra vonatkozó vízállásokat kell közölni,a folytonosság biztosítása érdekében - eltekintve az 1943.évi kötettől - a fenti számú rendelet alapján az uiból felemelt vízmércékre vonatkozóan ebben és a következő kötetben már a süllyesztés előtti "0"-pontokra átszámított vízállásokat adjuk közre. Az 1937.évi országhatáron kivül eső tiszai vízmércék a lesüllyesztett értékekkel szerepelnek. Árvizi ügyeleti szolgálat tartására az 1944.évben nem volt szükség. A jégviszonyokról való gyors és pontos tájékozódás céljából az Intézet ebben az évben is megszervezte a külön jégjelentő szolgálatot a Duna,Tisza és Dráva mentén,mert az aránylag nagy távolságban fekvő vizmérceészlelőink jelentése erre a célra nem elegendő. A szolgálat keretében gátőrök,révészek és más megbízottak kis érik állandó figyelemmel egy-egy 6-8 kilométeres folyószakaszon a jégviszonyokban beálló változásokat és észleleteiket táviratban vagy távbeszélőn azonnal jelentik az Intézetnek. A beérkezett nagyszámú jelentésből az Intézet a folyók teljes hosszára vonatkozóan idejében értesül a jégviszonyok minden változásáról. 2. Y I Z T A N. A viztan terén az Intézet rendszeres munkája az észlelt anyag tudományos feldolgozása, valamint vizrajzi tanulmányok végzése közületek Ó3 magánosok részére. Az ország árvédelmi helyzetét tárgyaló vizügyi kistanács részére az Intézet ebben az évben is készitett jelentést. Az Intézet folytatta az Országos Öntözésügyi Hivatal megkeresésére a Tiszán Záhonynál és Rázom- pus-ztánál 1942-ben megkezdett hordalékméréseket. Kéziratban befejeztük a lefolyást tényező és fajlagos vizszállitás meghatározására vonatkozó ta- 2 — T~ ...~r T T
