Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
/:31 fí-kal:/ meghaladva az 1934/43 évtized 178 cm-es közápvizállását. A Tisza legmagasabb vizállása Szegednél 654 cm, 201 cm-rel maradt az előző évtized legmagasabb 855 cm-es vizállása alatt.Feljebb még kedvezőbb volt a helyzet. A magas vízállások a szokásos időszakban - április végén, illetve a legalsó szakaszon május első napjaiban - jelentkeztek. Az alacsony vízállások szeptember második felében mutatkoznak 5-10 $£-os értékekkel. Szegednél az előző évtized -212 cm-eg legkisebb vízállásánál 90 cm-rel volt magasabb az ez évi legkisebb vízállás /:-122:/.Л táblázatban közölt többi mércénél is jobbára 60-90 cm-rel volt magasabb az 1944. évi legkisebb vizszint a tízéves átlagnál. A Tisza január elején - az előző év utolsó hónapjában uralkodó közepes vízállások folytatásaképpen - 15-20 $-os vizállásu volt. A hónap közepén jelentkező kisebb árhullámtól eltekintve a hónap végéig apadás mutatkozik. A január végén, illetve február elején fellépő enyhe idő hirtelen olvadást o- kozott, aminek következtében február első harmadában 60-65 $-oa árhullám vonult végig a Tiszán. Ezt követő kisebb árhullám után gyors apadással a hónap végéig a folyó 15-20 $-os vizállást ér el. Márciusban a hónap első harmadában jelentkező 45-65 fo-os árhullám okoz változást. Április elején az eddig az alsó szakaszon mintegy 40 /o^ra, felsőbb szakaszon 20 $-ra leapadt viz ismét áradni kezdett és április utolsó harmadában az év legmagasabb árhulláma vonult le 70-80 $-os tetőzéssel. Ennek az árhullámnak tetőzése az alsó szakaszon átnyúlt május hónapba. Ettől kezdve a folyó apadó irányzatú és az apadás - kisebb árhullámokkal megszakítva - szeptember végéig tart. Ekkor észlelték a Tiszán az esztendő legkisebb - 5-10 $-os - vízállásait. Október elején az őszi esőzések következtében a folyó áradásba megy át, a- mely december utolsó harmadáig tart, mintegy 70 $-os vízállással tetőzve. Erről az árhullámról már csak egy-két mérce észlelési adata áll rendelkezésre, minthogy a harci cselekmények miatt az észlelés folytonossága a legtöbb helyen megszakadt. A december közepén beköszöntött tél következtében a folyó vizszint- je gyors apadással a hónap végére 30-40 ?&-os szintre szállt le. A mérceállomás A lesülylyesztés mértéke Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás neve 1944 1934/43 1944 1934/43 1876/1943 1944 1934/43 1876/1943 m c e n t i m éter b e n Tiszaujlak + Vásárosnamény 2175 19 452 524 608 805 685 /1933/ 900 /1888/ 54-137 36-198 36 /1943/ •224 /1923/ Tokaj141 589 818 872 /1888/-106-146-146 /1943/ Szolnok164 662 880 894 /1932/-148-208-208 /1943/ Csongrád119 610 890 929 /1919/-226-311 ■311 /1943/ Szeged235 178 654 855 923 /1932/-122-212-222 /1921/ Zenta +■ Titel + 2 1 415 409 862 804 1035 881 1086 /1932/ 881 /1940/ 1 110 147 22 54 18 /1921/ 50 /1895/ Megyjegyzés: + jellel megjelölt állomások vizállásadatai az 1943.1.1.-én lesüllyesztett "0"- pontokra vonatkoznak. A többiek az 1946.1.1.-én visszaállított régi "0"-pontra vannak átszámítva. A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vizállást jelentenek. A Tiszán,Tiszafüredig terjedő felső szakaszán, január elsején már általában mindenütt megjelent a jég.sőt a hónap közepe táján ezen a szakaszon már be is állt a folyó. Ebben az időszakban a folyó alsó részén csak jégzajlás mutatkozott. A február elején keletkező áradás felszakította az álló jeget,a- mely gyenge zajlással el is tűnt. Február utolsó harmadában ismét jelentkezett szórványos jégzajlás, de az enyhe idő következtében a hónap végén teljesen eltűnt a jég. December végén szórványos zajlás formájában a folyón ismét megjelent a jég. 15
