Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)

A Körösökön egyes hidak hajózónyilásmagasságait állapítottuk meg. A csoport működését az 1943. évben tényleg végzett munka alapján állítottuk ös-sze. Több felvé­tel feldolgozása időközben tárgytalanná vált. Végül megemlítjük, hogy a háborús behatások következtében legtöbb mederfelvételi anyagunk meg­semmisült. 3. VIZMÉRÉS. Az Intézet 1943-ban összesen 122 mérést végzett. A Dunán 11 mérést végeztünk; Budapesten /:6:/ és Komáromban /:5:/ történtek sorozatos mérések. Állé jégnél, illetőleg jéggel befolyásolt vizszintnél a Tiszán hajtottunk végre több mérést. A Tiszán 42 mérés volt,ezek közül 14 jéggel befolyásolt viznél. So­rozatos méréseket végeztünk Máramarosszigetnél /:3:/,Tiszaujlaknál /:4:/,Záhonynál /:9:/, Rázompusztánál /:9:/, Tokajnál /:7:/, Szolnokon /:5:/ és Szegeden /:5:/. A mellékfolyékon: az Izán, Taracon, Nagyágon, Szamoson, Krasznán, Bodrogon, Latorcán, Sajén, Hernádon, Rimán, Zagyván, Sebes-Körösön, Fekete-Körösön, Kettős-Körösön, Berettyén és Sároson mértünk vízmennyiségeket, több helyen sorozatosan. Az Intézetaz állami vízügyi hivatalok részére 14 műszert 25 vitorlával, a társulatok részére 2 műszert 4 vitorlával, a saját részére pedig 19 műszert 34 vitorlával hitelesített. A vízügyi hivatalok közül a Vizerőügyi Hivatal 1080 viztömegmérést végzett Kárpátalján és Er­délyben, a Visón, a Sajón, a Felsó-Tiszán, a Murán, a Lyután, a Palotán,az Ilmán, a Maroson, valamint a Bisztra patakon. 4. V I Z T A N. A viztan terén az Intézet rendszeresen visszatérő munkája az észlelt anyag tudományos feldol­gozása, az Évkönyv kiadása, valamint közületek és magánosok részére vízrajzi tanulmányok végzése. Az ország árvédelmi helyzetét tárgyaló vízügyi kistanács részére az Intézet ebben az évben is készitett jelentést. Az Intézet folytatta az Országos Öntözésügyi Hivatal megkeresésére 1942-ben megkezdett horda­lékméréseket Záhonynál és Rázompusztánál. Befejezte az Intézet a Duna oroszvár-fajszi szakaszán végzett mederanyagvizs^latok eredmé­nyeinek feldolgozását. Ebben az évben is folytattuk a lefolyási tényező és fajlagos vizszállitás meghatározására vo- n atk ózó t anulmány t. A vizügyi szolgálat külső hivatalai és a vizitársulatok által jóváhagyás végett a minisztéri­umba felterjesztett, valamint a kereskedelmi minisztérium által vízrajzi szempontból való megvizsgálásra oda áttett több terv műszaki felülvizsgálatát végezte az Intézet. Ilyen tervek: a doborgazi összekötő ut hídjainak terve, a tiszasüly-belsőréti nyárivédgát meghosszabbításának terve, az Ebedfoki Ármentesitő Társulat bucsi övcsatornájának terve, a Tisza-bodrogi nyílt ártér ármentesitésének terve, a jászjákóhal- mi Tarna-hidak áthelyezésének terve, a Délborsodi Ármentesitő Társulat tiszapalkonyai védgátterve, Ti- szakeszi község védgátterve, a Felsőbodrogi Vizszabályozó Társulat ‘'Latorca" védgátjának emelési terve,a szatmári székeskáptalan tiszapüspöki nyárivédgát-terve, a Középtiszai Ármentesitő Társulat raezótur-poha- marai belvizlevezetési terve, az olaszliszkai Bodroghid építési terve, valamint a Délborsodi Ármentesitő Társulat tiszatarjáni szoritógát-terve. 5. TALAJVI ZSZINÉSZLELÉS. 1943-ban az Intézet a Fekete-Körösi Ármentesitő Társulat területén 6 kutat, a Duna-Tisza csa­torna tervezett uj nyomvonala mentén 21 kutat helyezett el. Az Intézet által nyilvántartott kutakból az 1941.évben a Műegyetem Vízépítési Tanszékétől átvett 8 kút, valamint a Polgár 1. és Tass 4.számú kutak nem működnek. így az uj kutak fúrása folytán a nyilvántartott kutak száma 294-ről csak 311-re emelkedett. Egyes kutak betömődtek, feliszapolódtak, megrongálódtak. Ezért, vagy az észlelő akadályoztatá­sa miatt jelentésük nem teljes. Ezeknek a kutaknak az adatait nem közöljük.Az Évkönyvben 274 kút adatai 4

Next

/
Thumbnails
Contents