Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)
A 25 dm-nél kisebb mélységek előfordulásának gyakorisága és összes id&larlama Megjegyzi a, A gázlók kitűzése akkor veszi kezdetét, amikor a vízmélység 25 dm alá száll.Azokon a helyeken tehát, és azokban az időpontokban, amelyekre vonatkozóan a fenti ábrák nem közölnek adatokat, a vízmélység 25 dm-nél nagyobb volt. Ott, ahol a hajózóut kettős, előfordul, hogy csakis egyik hajózóutban válik szükségessé a kitűzés, mig a másikban 25 dm-nél nagyobb a vízmélység. A csupán egyik útban mutatkozó gázlók nem tekinthetők hajózási akadálynak.ezért az ilyen esetben feltüntetjük, hogy a gázló a jobb- vagy balparti hajózóutban mutatkozott-e. Azokat a gázlókat, melyeknél az uszályok terhelése szempontjából hegymenet ée völgymenet, ill. egy vagy több uszály esetén más és más gázlómélység veendő számításba, külön megjelöltük. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a különböző mélységeket egymástól eltérő csikozás jelzi. ЩШЛ 10 dm 9H 10“15 dm IHH 15-20 dm |jjj^ 20-25 dm A gázlómélységeken kivül szerepelnek az ábrán a bécsi, a gönyüi, a budapesti és a mohácsi vízállások görbéi, mert ezekhez a mércékhez igazodik a dunai hajózás. Mivel egy-egy folyamszakasz hajózhatóságát a legkedvezőtlenebb gázló mélységi viszonyai szabják meg, külön összefoglaló rajzok szemléltetik az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapeoti és a Budapest alatti szakaszok mindenkori legrosszabb gázlójának adatait. Ezeknek időtartam szerinti csoportosításával az is megállapítható, hogy hány napon keresztül szenvedett a hajózás korlátozást megfelelő mélység hiányában, és hogy a különböző mérvű korlátozások összesen hány napra terjedtek.- 157 -
