Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)

keletkezett jégdugó vagy torlasz befolyásolta.:/

A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl. Budapestnél nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg, mert a szabályozás óta o- lyan nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig a legutóbbi 20 év legkisebb vízállásait közöljük /:+190 cm, ill, +171 cm:/, mert a meder feltöltődése következtében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /:1888.I.l-én +40 cm:/ újabb medermélyülésig többé nem következhet be.

A régebbi évkönyvek vizállásadatainák felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mércék "0"-pontjainak időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72,oldalán táblázatban közöltük, Az ebben az évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat - ha szükséges volt - a jelenleg érvényes "0"-pontokra már átszámítottuk.

Az előzőkben ismertetett újabb "О'’-pontlesüllyesztést elszenvedett vízmércéknél a süllyesztés mértékét a fejléc felett feltűnő módon megjelöltük. Ezeknél a vízmércéknél az összes adatok a lesüllyesztett "On-pontokra vonatkoznak,vagyis a tényleges mérceleolvasásokat közöljük.Az Í946. év elején a lesüllyesztés előtti magasságra felemelt vízmércéknek az eredeti ^"-pontokra vonatkozó adatait az Évkönyvhöz csatolt Függelékben adjuk meg. A lesüllyesztés hatálytalanítását a kérdéses vízmércéknél ugyancsak feltüntettük. Mindkét helyen a megfelelő oldalszámokra külön hivatkozunk.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az 1943.1.1. utáni vízállásokkal való összehasonlításoknál a vízmérce "Cpontok lesüllyesztésére figyelemmel kell lenni.

Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos i- dószakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. A 79 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1943.évre, hanem a folyók vízjárására rendkívül jellemző 1931/40. évtized átlagára is meghatároztuk, s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A visszacsatolt területek mércéinél helyenkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok, A tízéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük, az 1943. év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban, vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idő átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékeire vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál az előző évi feldolgozáshoz hasonlóan minden eset ben 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Néhány vízmércénél /:összesen 13:/ - helyszűke miatt - a gya^korxsági és tartóssági adatokat 10 cm-nél nagyobb vizállásközökkel adjuk meg. Ilyen összevonások a vásá- rosnaményi, záhonyi, dombrádi, tokaji, taskonyi, szolnoki, csongrádi, szegedi és zentai vízmércéknél fordulnak elő. A paksi, nábrádi, békési és gyomai vízmércéknél az összevonást sikerült olyan vízállások közé szorítani, melyek között gyakorisági és tartóssági adatok nem szerepelnek.

Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos -ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vizmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e. A meder- szelvények rajza több vízmércénél nem fért el a gyakorisági és tartóssági táblázat alatt. Ezeket megfelelő hivatkozással a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük.

A 79 fontosabb mércére vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek vizmermyiség- mérési adatainak közreadásával. Egyes vízmércéknél a vizmennyiségmérések adatait - a mederszelvények