Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)
Vízfolyás Vizmérceállomás A lesüllyesztés mértéke m Az Évkönyvben való közlés módja Tisza Szolnok 2 részletes feldolgozással n Martfű 3 részi.feldolgozás nélkül И Tiszau^ 4 részi.feldolgozás nélkül и Csongrad 3 részletes feldolgozással n Mindszent 3 részi.feldolgozás nélkül n Algyó 3 részi.feldolgozás nélkül tt Szeged 3 részletes feldolgozással f» Zent a 2 részletes feldolgozással n Titel 1 részletes feldolgozással Rima Rimaszombat 1 részletes feldolgozással Zagyva Hatvan 1 részi.feldolgozás nélkül Sebes-Körös Körosszakál 1 részi.feldolgozás nélkül Berettyó Berettyóújfalu 2 részletes feldolgozással Hármas-Körös Kuns zen tmar t on 3 rés zl.feld olg ozás nélkül 1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1943.év viz.járási viszonyainak rövid összefoglaló .jellemzését találja az olvasó. 2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes, ill. folyóvizek szerinti jegyzéke. amelyet, - hogy könnyen fellapozható legyen, - szines kartonlapra nyomattunk. Mindkét jegyzékben az 1943. elején ténylegesen lesüllyesztett vízmércéket sorszámuk aláhúzásával jelöltük meg. 3-4, A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vizfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:ebben a kötetben összesen 79 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kivánunk nyújtani, mig a többi, nem oly fontos 116 vizmérce anyagát kevésbbé részletesen feldolgozva tettük közzé /:lásd 4.alatt:/. Egy-egy részen belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően,tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után;a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. A két helyen való keresgélés kényelmetlensége csak akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozás fog rendelkezésre állni,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem indokolt. Takarékosságból az Évkönyv nem közli valamennyi vizmérce észlelési anyagát. Az ezekre vonatkozó észlelési ivek az Intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük,A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchid tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszin- rajza,hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek, A mércék "0"-pontjának magasságai általában az egységes.országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoznak. Egyébként a magassági adatoknál jelezzük az alapfelületet is. A mércék "0"-pontmagas- ságai után az alapfelületekre vonatkozó Írott jelek jelentései a következők: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; /V.O./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /vasúti/ a MÁV szintezési pontjaiból levezetett magasság; /cseh/ a csehszlovák vízrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata; /romárv/ a román vízrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata; /szerb/ a jugoszláv vízrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata. A közölt napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30.közt a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai 7
