Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
8. A DUNA GA ZLOA DATA I . 1942. MEGJEGYZÉS. A gázlók kitűzése akkor veszi kezdetét, amikor a vízmélység 25 dm alá száll. Azokon a helyeken tehát, és azokban az időpontokban, amelyekre vonatkozóan a fenti ábrák nem közölnek adatokat, a vízmélység 25 dm-nél nagyobb volt. Ott, ahol a hajózóut kettős, előfordul, hogy csak egyik hajóutban válik szükségessé a gázlókitűzés, mig a másikban 25 dm-nél nagyobb a vízmélység. A csupán egyik útban mutatkozó gázlók nem tekinthetők hajózási akadálynak, ezért az ilyen esetben feltüntetjük, hogy a gázló a jobb- vagy balparti hajózóutban rautatkozott-e. Azokat a gázlókat»amelyeknél az uszályok terhelése szempontjából hegymenet és völgymenet, illetőleg egy vagy több uszály esetén más é3 más gázlómélység veendő számításba, külön megjelöltük. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a különböző mélységeket egymástól eltérő csíkozás jelzi: [J __J 16-20 dm 20-25 dm A gázlómélységeken kívül szerepelnek az ábrán a bécsi, gönyüi és budapesti vízállások görbéi, mert ezekhez a mércékhez igazodik a dunai hajózás. Mivel egy-egy folyamszakasz hajózhatóságát a legkedvezőtlenebb gázló mélységi viszonyai szabják meg, külön összefoglaló rajz szemlélteti az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori legrosszabb gázlójának adatait. Ezeknek időtartam szerinti csoportosításával az is megállapítható, hogy hány napon keresztül szenvedett a hajózás korlátozást megfelelő mélység hiányában, és hogy a különböző mérvű korlátozások összesen hány napra terjedtek. Megjegyzendő, hogy az 1942. évben a Gönyü alatti dunaszakaszon is volt két helyen - Istenhegynél és Garamkövesdnél - gázlókitüzés. A 25 dm-nél kisebb mélységek előfordulásának gyakorisága és összes időfarfama az oroszvár-gönyui szakaszon.-158-
