Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
mutat, ahol április első napján jelentkezett az évi legmagasabb vizállás. Március végétől a zöldárig végig apadt a folyó, amit azonban április végén egy kisebb árhullám szákitott meg. A zöldár kettős hullámban közepes magasságon május végén jelentkezett. A zöldár tetőzése után lassú apadás kezdődött,s ez egész augusztus elejéig tartott, amikor ismét rövid árhullám vonult le a Dunán. Augusztus közepétől ujből végig apad a folyó és október második felében már az 1942. év legkisebb vizállásait éri el. Az év utolsó árhulláma közvetlenül ezután, október végén jelentkezett, amelynek tetőzése után az év végéig állandóan apadt a viz. A jégzajlás a Dunán már január elsején megindult. Január elején a folyó,különösen a Dunaalmás fölötti szakaszon rövid időre megtisztult, de pár napos szünet után a jégzajlás újra megkezdődött. Január 15-e után a zajló jég az egész szakaszon megállt és ettől kezdve egészen március 10-15-ig álló jégtakaró borította a folyót. A folyón keletkeztek ugyan helyenkint kisebb jégtorlódások és ezzel kapcsolatban 2-3 méteres vizszinemelkedések, jelentősebb kárt azonban sehonnan sem jelentettek. Március második felében a Duna már teljes hosszában jégmentes volt. Az év végén jégzajlás nem volt, úgyhogy december is teljesen jégmentesen múlt el. A gázlóviszonyok 1942-ben — a viszonylag alacsonyabb vízállásokra való tekintettel — a legutolsó három évhez képest rosszabbodást mutatnak. A dunai gázlók mélységi adatainak közlését 1937-ben kezdtük el, A kedvező magasabb vízállások, nem utolsósorban pedig a végrehajtott kisvízi szabályozások következtében a dunai gázlók 1937-től javulást mutattak. A gázlóviszonyok 1940-41-ben voltak a legkedvezőbbek. 1942-ben a kedvezőtlen alacsony vízállások miatt a gázlók ismét rosszabbodtak és igy a gázlókitüzési napok száma megnövekedett,. Az Oroszvár-Gönyü közti szakaszon 8 helyen jeleztek gázlót. Ezek közül azonban Gönyü bal nem tekinthető gázlónak, mert a jobboldalon egész éven át 25 dm-nél is mélyebb hajóút állott a hajózás rendelkezésére. A Gönyü alatti szakaszon csupán két helyen: Istenhegynél é3 Garamköve3dnél volt gázló. Az oroszvár-gönyüi szakaszon a hajózást akadályozó gázlók tartóssága a következőképpen alakult: 16 dm-nél kisebb vízmélységet egyáltalán nem mértek, 20 dm-nél kisebb vízmélységet 57, 25 dm-nél kisebbet pedig összesen 124 napon át jelentettek. A Tisza. A Tisza 1942.évi vízjárását az átlagosnál kisebb vízhozam jellemzi. A mérce- állomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1942 1932/41 1942 1932/41 1876/1941 1942 1932/41 1876/1941 c e n i i m éteri э e n Tiszaujlak-49-7 330 485 485 /1933/-145-148-148 /1939/ Vásárosnamény 17 40 633 848 900 /1888/-167-192-224 /1923/ Tokaj 120 166 636 856 872 /1838/-112-126-142 /1904/ Szolnok 143 192 728 894 894 /1932/-164-182-182 /1932/ Csongrád 111 149 729 924 929 /1919/-268-276-276 /1939/ Szeged 199 201 7801 923 923 /1932/-145-186-222 /1921/-182 /1921/ Zent a 231 236 ~SÖ2] 886 886 /1932/-111-130 Titel 299 325 678 781 781 /1940/ 17-34-50 /1942/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Amint a fenti táblázat mutatja, az évi középvizállás valamennyi mércén alacsonyabb volt, mint a 10 éves közép. /:Mivel a Tiszán az árvizszin emelkedőben, a kisvizszin pedig süllyedőben van, a több évtizedes átlaggal való összehasonlítástól eltekintettünk.:/ Az év legmagasabb vízállását Vásárosnaménytól felfelé májusban a zöldámál, Vásárosnaménytól lefelé pedig a márciusi jeges víznél észlelték. Mind a je12 -
