Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)

за /:-26:/. az évi legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítése /: 14501 :/ emeli ki. A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek Jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régeb­bi kiadványainkban két, illetve egy csillag volt az álló, illetőleg a zajló jég jelölése.:/ Ezáltal fel­tűnően kívánjuk jelezni, hogy ezeknek az adatoknak használatánál a Jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk az év egyes hónapjaiban észlelt legkisebb, közép- és legnagyobb vízállásokat. A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércénél közöljük az előzetesen észlelt legkisebb és legnagyobb vízállást, továbbá a legutóbbi tiz év havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások­ra való tekintettel hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan medermélyülések következhetnek bé, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes viz- mennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni. A közölt értékek csak a mérceszelvény vízjárásának jellegét adják meg. /:Egyes, különösen a felszabadult terüle­teken lévő mércéknél csak 4-8 éves időszak jellemző vízállásai állanak rendelkezésre.:/ A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak: legkisebb viz. A kérdéses mércén 1942-ig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder e- setében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vízállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetsé­ges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk. /:Néhány»felszabadult területen lévő mércé­nél a közelebbi időpont nem volt megállapítható; ezeknél csak az évszámot közöljük.:/ kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV: a megjelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1942 januári KV: az 1942.év legkisebb januári mérceleolvasása. közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani közepe. Megadja,hogy átlag mi­lyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl. 1931/40 évi KKV: a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb, vízállásainak középértéke. /:Egyes hónapokra is számítható, pl. 1931/40. szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke.:/. középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl.1942.évi KÖV: az 1942.évi 365 reggeli leolvasás középértéke. nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás,pl.1942 májusi HV. közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé, pl. 1931/40 évi KEV: a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke, legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé. átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor ha­lad meg a vizállás, mint ahányszor nem ér el. /:182’5 napos, vagyis az 50 # tartósságu vizál­lás. :/ Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli vizre vonatkozó leolvasásokat,mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsősé­ges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vizszállitást. A jéggel befolyá­solt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. 1 ÍNY 1: a legmagasabb jeges árvíz szintje. /:Az árvizet akkor is je­gesnek minősítjük, ha magánál a mércénél sik-viz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy torlasz befolyásolta.:/ A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorla­ti érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhat­nak. Pl.Budapestnél nem az 1838.évi 936 cm-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg, mert a szabályozás ó­LKV KV KKV KÖV NV KNV LHV ÁTV 7

Next

/
Thumbnails
Contents