Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)

viztükörszélesség,

keresztszelvényterület, a keresztszelvény alakközépmélység , jának jellemzésére,

legnagyobb mélység,

fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség, felszíni sebességből számított vízmennyiség,

Az előző két mennyiség viszonyszáma, amely főképpen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

6. Külön tábla ad áttekintést az 1959/40. tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró mindenkori vastagsága is leolvasható az észlelők jelentései alapján,

7. Ez alatt a cim alatt 195 vizmérceállomá3 vizállásgörbéjót közöljük.A tavalyi évkönyhöz hasonlóan ebben az évkönyvben is mindazoknak a vizmérceállomásoknak vizállásgörbéit megadjuk, amelyeknek észlelési anyagát a 3-4.pontok alatt közöltük. A görbék sorrendje a vízrendszernek felei meg, vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. így jobban kitűnik az egyesülő vízfolyások mindenkori egymásrahatása, a főfolyó árhullámainak levonulását pedig mégis elég könnyű követni, mert a mellékfolyók vizállásgörbéi vékonyabb vonallal vannak rajzolva, mint a főfolyóé,

8. A hajózási viszonyok és a szabályozási munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 3 vízmércének vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gyönyü és Budapest:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

9. Ebben a pontban a t ala.i viz 3zinmegf jgye lések anyagát foglaltuk a víztani év szerinti kimutatásba. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számítottuk ki; félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszíni vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban, az összefüggések érzékeltetése végett, néhány vízmérce adatait is felsoroljulc. Az 1939.évi Évkönyvben a talajvizkutak vízállásait grafikusan nem közöltük. Mostani Évkönyvünkben mellékletként a talajvizkutak vízállás-grafikonjait újra közöljük. Az l.sz.melléklet az észlelések kezdetétől egészen 1941-ig bezárólag ábrázolja a talajvízállásokat.

10, alatti kimutatásunkban az 1940-ben vízzel borított területek nagyságát közöljük. A kimutatást az egyes vizitársulatok jelentései alapján állítottuk össze. A vízzel borított területeket legtöbb esetben becsléssel állapították meg. Ezért a közölt értékek nem pontosak és csupán megközelítőleg, tájékoztatnak a vízzel borított területek nagyságáról.

Időjárási rész.

1, Évkönyvünknek ezt a részét az 1940. év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékeloszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel az 190Í/1930 évi átlagokkal való összehasonlítás.

Helyszűke miatt nincs módunkban az ország területén meglévő 1080 csapadékmérő állomás észlelési anyagát közölni. Az alább felsorolt fejezetek mégis némi betkintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába.

5. alatt 36 állomás napi csapadékadatait rajzban tüntettük fel. Az előző évi 28 állomáshoz képest ez további 8 állomást jelent. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajz- 9 -