Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
sével kapcsolatban létesítendő uj építmények terveinek felülvizsgálása s ezek építési munkáinak ellenőrzése. Foglalkozott az Intézet a Hármas Körösön Gyomán és Endrődőn létesítendő hajókikötők kérdésével is. Elkészítette a békési kikötő általános tervét,költségvetését és egyes műtárgyak részletes tervét. Számos esetben vett részt az Intézet a vizügyi szolgálat külső hivatalai és a vizitársulatok ált tál jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztett tervek műszaki felülvizsgálatában. Említésre méltó a szombathelyi kultúrmérnöki hivatalnak a pórszombati árok boltozott áteresztőjére vonatkozó terve, valamint a Vágbalparti Ármentesitő Társulat kamocsai szoritózsilipjének terve, a Délborsodi Ármentesitő Társulatnak a Hejő és Szardapatak rendezésére, továbbá a Hejő és a Buláti-csatorna torkolati zsilipjére készített terve, a Pestmegyei Sárközi Ármentesitő Társulat nemesnádudvari és ósükösdi zsilipjének terve, a Tisza-Szamoeközi Ármentesitő Társulat veréce-tiszabecsi töltésének terve és a Vágbalparti Ármentesitő Társulat martosi szivattyútelepének terve. Szakvéleményt adott az Intézet a Tiszán Kisarnál és Lónyánál, továbbá a Szamoson Panyolánál létesítendő híddal kapcsolatban. 7. EGYÉB MUNKÁK. Az Intézet számos esetben adott tájékoztatást magánosoknak és hatóságoknak az ügykörébe vágó vizrajzi, vizépitési, hajózási stb. kérdésekben. Szükség szerint ellátta a sajtót is folyóink vízjárására és jégviszonyaira vonatkozó közlésekkel. A rendelkezésre álló régi kézirati térképek adatainak felhasználásával "Magyarország árvizjár- ta és vizboritotta területei az ármentesitő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt " cimmel 1:600.000 méretarányú falitérképet szerkesztett az Intézet. A hézagpótló mü kiadását előzetes megrendelések gyűjtése könnyítette meg, amelynek során tudományos intézmények és vizitársulatok 15, középiskolák 5 pengős áron rendelhették meg a 2 darab 90 x 110 cm méretű lapon hatszinü nyomásban készülő munkát. Nemzetközi viszonylatban tájékoztató tanulmány készült a simlai /:India:/ központi öntözésügyi hivatal részére a töltésezésnek és átvágásoknak a mederalakulásra gyakorolt hatásáról a magyarországi folyókon szerzett tapasztalatok alapján. Megindult a víztani kutatásokban érdekelt magyarországi tudományos intézmények jegyzékének összeállítása a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség részére. Az adatok feldolgozása I azonban az európai háború kiterjedése miatt elmaradt. Ugyanez lett a sorsa a Nemzetközi Viziépitéai Kutatásügyi Szövetség Hegel összejövetelének is, amelyre az Intézet ilyenformán hiába készült. Idegen- nyelvű- kiadványainak hatásakepen a bolgár és szir vizrajzi szolgálat, továbbá néhány német és olasz intézmény vette fel a szorosabb tudományos kapcsolatot Intézetünkkel. A lehetőséghez mérten fejlesztette az Intézet a vizrajzi múzeumot, a múlthoz hasonlóan ellátta a Vizügyi Közlemények és a földmivelésügyi minisztérium egyéb műszaki kiadványainak kiadóhivatali teendőit és végezte a külföldi kiadványceerével kapcsolatos valamennyi teendőt. Kárpátalja diadalmas visszahóditása után az Intézet igeizgató ja külön megbízást kapott a terület vízügyeinek tanulmányozására, majd elnöke lett a csehektől az Ung folyón megkezdett vízerőmű befejező munkálatainak irányítására szervezett tárcaközi bizottságnak. A vizügyi műszaki szolgálat központi könyvtárának vezetését dr.Lászlóffy Woldemár kir. műszaki tanácsostól Sikó Attila kir.főmérnök vette át, s igy ennek a fontos feladatkörnek ellátása továbbra is a Vizrajzi Intézet kezében maradt. Az Intézet mérnökeinek 1939. évi, a hivatali ügykörön túlterjedő tudományos munkásságát a következő dolgozatok jellemzik: Pogonyi György: Folyóink vízjárása az 1938.évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1938/39.telén /:Vizügyi Közlemények, 1939/2 szám:/. Lászlóffy Woldemár dr; Községeink és városaink vízellátása. /:Vizügyi Közlemények 1939/3-4.sz.:/ 4
