Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)

Január igen enyhe hónap volt, a havi középhómérséklet többnyire 2-3°-kal' haladta meg a sokévi /:1901-1930:/ átlagot, A legmagasabb hőmérséklet 17-e és 19-e között, illetve 24-én állott be. Ezeken a napokon a déli felmelegedés általában 14-17 C°-ot ért el з csak kivételesen maradt a 10 C° alatt. /:Ma- gyaróvér 9*8 C°, Szentmargitapuszta 9*5 C0:/. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1-én és 2-án észlelték,amikor a hajnali lehűlés a Dunántúl déli felében csak -8, -10 C°-ig,a Dunántúl északi részén -11,-14 0°-ig, az Alföld legnagyobb részén és a Felvidéken pedig -15, -18 C°-ig terjedt /:Eger -19*5 C0:/.- Ugyanekkor -15, -20 C°-ig terjedő talajmenti fagyok is voltak. Komoly hideg csak az első 11 napon fordult elő,a hónap több részében feltűnően enyhe idő uralkodott.

Februárban ismét csak a hónap első napjaiban lépett fel erősebb fagy, később enyhe volt az i- dőjárás. A hőmérséklet havi középértéke országszerte 1*5-2'5 C°-kal felülmúlta a törzsértéket. A legnagyobb nappali felmelegedést a Dunántúlon és az Alföldön 13-16 C°-ot /:Zalaegerszeg 17*2 0°:/, a hegyvidékeken 10-12 C°-ot vidékenkint különböző napokon, 12-én, 13-án és 25-én mérték. A legerősebb lehűlés mindössze -6, -8 C° volt és 2-án és 4-én állott be, amidőn néhol -10 C° volt a talajmenti fagy. A fagyos napok száma 18-24 volt.

Márciusban az évszakhoz képest igen hideg idő uralkodott,a havi középhőmérséklet sok helyen a- lig érte el a február havit és országszerte -2, -3 C°-os hiányt mutat az átlaggal szemben. A legmagasabb hőmérséklet, a hónap utolsó napjain csak 12-16 C°-ot ért el.A legalacsonyabb hőmérséklet 14-e és 20-a között általában -5, -8 G°-ig, a Felvidéken és Kárpátalján -10 C° alá süllyedt. A fagyos napok száma ebben a hónapban 18-22 volt.

Április igen meleg időt hozott, a hőmérséklet havi középértékének többlete általában 3 C° volt sőt az ország északnyugati részén közel 4 0°-ot ért el. A legmagasabb hőmérséklet, többnyire 8-án, 2628 C° volt, sőt a délkeleti megyékben a 30 C°-ot is megközelítette. A legtöbb helyen az 1-én vagy 12-én beálló legalacsonyabb hőmérséklet sem Süllyedt a fagypont alá. Számottevő fagy csak a magasabb hegyeken fordult elő, gyenge fagyot azonban az Alföld északi felében is észleltek.

Május középhőmérséklete az Alföld északkeleti megyéi kivételével alacsonyabb volt, mint a harmincéves átlag. Az eltérés a Dunántúlon többnyire -1, 1*5 C°-ig, az ország többi részén -0*5 C°-ig terjedt, Hajdú és Szabolcs megyékben pedig 0*1, 0*2 C° volt. A legerősebb lehűlés 2, 4, 6, 14.és 16-án állott be. A hőmérséklet ezeken a napokon esetenként 4-7 G°-ig süllyedt. Talajmenti fagy csak kivételesen fordult elő. A legerősebb felmelegedés 18-, illetőleg 19-én viszont sok helyen nem érte el az előző áp<- rilisi értékeket sem. A felmelegedés a Dunántúlon 24-27 G°-ig, az Alföldön 26-30 G°-ig terjedt.

Júniusban mérsékelten meleg idő uralkodott. A havi középhőmérséklet eltérése az átlagtól 0*5- 1*0 C° volt, csak az Alföld északkeleti részén érte el a 2 C°-ot. A legmagasabb hőmérséklet a legtöbb helyen 30-án, a Felvidéken 15-én lépett fel és 29-31 C°-ot ért el. A legalacsonyabb hőmérséklet 3-a és 7-e között jelenkezett és a Dunántúlon 7-11 C°, az Alföldön 5-8 C°, a hegyvidéken pedig 3-6 C° volt.

Júliusban a középhőmérséklet néhány tizedfokkal meghaladta az átlagot. A 15-étől 22-éig terje- dő időközben országszerte kánikula uralkodott. A legmagasabb hőmérséklet 21-22-én 35-38 G°-ot ért el. A legerősebb lehűlés 26-án állott be. Ezen a napon hajnalbein 8-10 C°-ig süllyedt a hőmérséklet.

Augusztusban is 0‘5-l*5 C°-kal magasabb volt a havi középhőmérséklet, mint az átlag,sőt északkeleten, /:Mátészalka és Ungvár vidékén:/ a 2 C°-ot is elérte a hőtöbblet. A legmagasabb hőmérsékletet, 34-37 C°-ot, nyugaton 5-ón, egyebütt 6-án észlelték. A legerősebb lehűlés, 8-12 G°, a hónap utolsó napjaiban, többnyire 31-én, állott be.

Szeptember középhőmérséklete az ország középső részén, a Balatonvidéktől a Tiszáig, néhány ti- zefokos többletet mutat az átlaghoz képest, az ország többi vidékein mérsékelt nagyságú hiányt. A hónap első három hete aránylag meleg volt, az utolsó héten azonban szokatlan hideg állott be. Ebben az i- dőszakban sok helyen az első fagy is fellépett. A legmagasabb hőmérsékletet, 28-32 C°-ot, a Dunántúlon 1-én vagy 2-án, egyébként 13-án észlelték. A legerősebb lehüléB 29-30-án mindenütt megközelitette, sok helyen túl is lépte a fagypontot. Az Alföldön és a Dunántúl nyugati részén többnyire -1 C°-os, a hegy142 -