Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK. PÁROLGÁS ÉS HŐMÉRSÉKLET A Z 1939. ÉVBEN. a./ Csapadék és párolgás. A csapadék évi összege 1939-ben az ország legnagyobb rászán több volt, mint a megelőző évben. Legtöbb csapadék Kárpátalján esett, melynek nagy részén az 1000-1100 mm-t is elérte, sőt két nagyobb folton az 1200, két kisebb folton pedig az 1300 mm-t is meghaladta a csapadék évi összege. Legtöbbet jelentettek: Gyertyánliget 1353, és Alsőkalocsa 1307 mm-rel. 1000 mm-t, illetve 1100 mm-t meghaladd csapadék Kárpátalján kivül a kőszegi hegyvidéken,a Felvidéken Aranyida vidékén, a Börzsönyben, továbbá a Bükk-hegység egy részén esett. Az 1000 mm-t meghaladd terület az országnak mintegy 3-4 %-át tette ki. A Dunántúlon 900 mm-nél nagyobb csapadékot a Sopron-Kőszegi-hegyvidéken.a Bakonyban Zirc vidékén és a Pilis hegységben a Dobogdkőn mértek.800-9C0 mm csapadék az eralitett foltokkal határos területeken kivül Somogy megye kisebb részén esett. A 700-800 mm-es csapadékőv már nagyobb területet ölel fel és szabálytalan megoszlásban a Dunántúl különböző részeire terjed ki. 700 mm-nél nagyobb csapadék a Dunántúlnak több mint egyharmadán eeett. A 600-700 mm-es csapadékőv a Dunántúlnak jelentős területét foglalta el. 600 mm-nél kevesebb volt a csapadék Komárom megye kis részén, a Balatont dl délre,a Sid-csatorna vidékén és Baranya megye egy részén.Kisebb foltokon 550, illetve 500 mm-nél is kevesebb csapadék esett. A mélypont 476 mm csapadékkal Szabadhidvégen volt. A Kisalföldön is megtalálhatd a 900 mm-en felüli, a 800-900 és a 700-800 mm-es csapadéköv. 700 mm-nél nagyobb csapadékot ennek az országrésznek több mint a fele kapott. Kisebb folton 500, sőt 450 mm- nél is kevesebb volt a csapadék. A Felvidéken ugyancsak megvannak az előbb emlitett csapadékövek.A 700 mm-nél nagyobb csapadéku terület itt is meghaladja az 50 ?!>-ot.700 mm-nél kevesebb volt a csapadék a Cserhát vidékén és a Felvidék keleti részén, ahol 600, sőt 550 mm-en aluli folt is találhatd. A Felvidék és Kárpátalja határán van az ország legszárazabb területe. Itt 500, egyes helyeken pedig 400 mm-nél is kevesebb volt a csapadék. Legkevesebb csapadékot mért a Zemplén megyei Véke, 358 mm-t. Kárpátaljának túlnyomd része a 700 mm-en felüli övbe esik. Mint már a bevezetésben említettük, ez az országrész kapta a legtöbb csapadékot. 700 mm-nél kevesebb csapadék itt csak a keleti határszéleken, a déli peremvidéken és a Felvidékkel határos területeken esett. Az Alföldön 800 mm-t elérő csapadék csak Pusztamérges és Sarkad vidékén esett. A 700-800 mm-es övbe esik a Duna-Tisza közének csaknem fele,valamint a Tiszántúl déli felében láthatd több kisebb-nagyobb folt.A legnagyobb területet a 600-700 mm-es csapadéköv foglalja el. 600 mm-nél kevesebb csapadék,foltokban a Duna mentén és a Körös-Tisza-Maros szögében esett.Ebbe az övbe e3ik a Tiszántúl északi felének nagyobb része is. Az északkeleti peremvidéken 550, sőt 500 mm-en aluli csapadékot is észleltek. Egy kisebb területen 400 mm-en aluli folt is láthatd. A mélypont a Felvidék és az Alföld találkozásánál, Véke-nél volt, 358 mm-rel. 137
