Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)

/:1888.I.l-én +40 cm:/ újabb medermélyülésig többé nem következhet be.

A régebbi évkönyvek vizáilásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mérce О-pontjának időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg nem vethetők közvetlenül egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban közöltük. Az ebben az évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat - ha szükséges volt - a jelenleg érvényes О-pontokra már átszámítottuk.

Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok, illetve görbék válaszolnak. Az 59 fontosabb mérécére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1939.évre, hanem az 1929/38. évtized átlagára is meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. Munkamegtakarítás céljából az 1937. évi»illetőleg az 1938.évi kötetben megjelent rajzokat változatlanul közöljük. Ezeken az 1927/36., illetőleg az 1928/937 évtized gyakorisági és tartóssági adatai vannak ábrázolva. A felszabadult területek mércéinél helyenkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük, az 1939.év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is. közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban, vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idő átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékeire vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál az előző évi feldolgozásoktól eltérően minden e- setben 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Néhány vízmércénél /:összesen 15:/ - helyszűke miatt - a

gyakorisági és tartóssági adatokat 10 cm-nél nagyobb vizállásközökkel közöljük. Ilyen összevonások a mohácsi, csengeri, vásárosnaményi, záhonyi, taskonyi, szolnoki, csongrádi és szegedi vízmércéknél fordulnak elő. A nábrádi,dombrádi, tokaji, csapi, polgári, fokihidi és remetei vízmércéknél az összevonást sikerült olyan vízállások közé szorítani, melyek között gyakorisági és tartóssági adatok nem szerepelnek.

Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vízmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e.A meder- szelvények rajza több vízmércénél nem fért el a gyakorisági és tartóssági táblázat alatt. Ezeket megfelelő hivatkozással a fontosabb vízmércék utáni 8 lapon közöljük.

Az 59 fontosabb mérceállomáBra vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek viz- mennyiségmérési adatainak közreadásával. Egyes vízmércéknél a vizmennyiségmérések adatait - a mederszelvények rajzához hasonlóan - helyszűke miatt, a fontosabb vízmércék utáni 8 lapon közöljük.Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a mérési pontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra езпек. A tetőzéseknél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja в ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt telj es vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozósok miatt mór nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöltük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás, leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádon, ahol a Hármas- 8 -