Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
t By ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. > * I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK. \ Az évkönyv használatához szükséges általános tudnivalókat az egyes fejezetek sorrendjében a következőkben foglaltuk össze. Vizjárási rész. A vizjárási rész 9 cim alatt foglalja magában az 1939. év felszini- és talajviszonyaira,az 1938/ 1939-i tél jégviszonyaira, valamint a Duna gázlóira vonatkozó adatokat. 1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1939.év vizjárási viszonyainak rövid összefoglalaló jellemzését találja az olvasó. 2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vizméroeállomások betűrendes, ill, folyóvizek szerinti jegyzéke. amelyet, - hogy könnyen fellapozható legyen, - szines kartonlapra nyomattunk. 5-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vizfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:ebben a kötetben összesen 59 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kívánunk nyújtani, mig a többi, nem oly fontos 100 vízmérce anyagát kevésbbé részletesen feldolgozva tettük közzé./:L. 4.alatt:/. Egy-egy részen belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően követik egymást. Az állomások tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után, a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. A két helyen való keresgélés kényelmetlensége csak akkor fog megszűnni, ha minden vizraér- ceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozás fog rendelkezésre állni,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem indokolt. A köteles takarékosság az oka annak is, hogy az Évkönyv még nem közli valamennyi vízmérce észlelési anyagát. Ezért azoknak a vízmércéknek adatait,amelyek elsősorban tanulmányi célokat szolgálnak, s amelyekre ritkán van szükség, nem tettük közzé. Az ezekre vonatkozó észlelési ivek az Intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak. Az egyes vizmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vizmércék helyét a nemzetközi kilométerjezlés szerint sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929-31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszin- rajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltünteti, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék О-pontjának magasságai általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoznak. Egyébként a magassági adatoknál jelezzük az alapfelületet is. A mércék 0-pontmagas3á- gai után az alapfelületekre vonatkozó Írott jelek jelentései a következők: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magaaság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; Л.О./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete egyezik a régi katonai hálózatéval:/; /P.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /свеЬ/ a volt csehszlovák vízrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata. A közölt napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30. közt a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők .feljegyzéseit általában minden javítás nélkül közöljük. A szom6
