Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
\ III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. A CSAPADÉK. HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS A Z 1958. ÉVBEN. a./ A csapadék. A csapadék évi összege 1938-ban sehol sem érte el az 1000 mm-t és 900 mm-en felüli mennyiséget is csak néhány kimagasló ponton mértek. A legtöbbet jelentettek: Kőszeg-Stayer-házak 917, Kékestető 9C9, és a Bükk-hegységbeli bánkuti menedékház 9C6 mm-t. 800 mm-en felüli csapadék is csak az ország területének kb. 3 ^>-án hullott. /rSopron és Kőszeg vidékén, Zala'megyében, a Börzsöny, a Mátra és a Bükk magasabb részein, a békésmegyei Tótkomlóson és a Sajó felső folyása mentén:/ 700-800 mm csapadéka nagyobb összefüggő területek: Уаз és Zala megye déli része, a Mecsek, a Börzsöny, a Mátra és a Bükk hegység egy része, a Sajó és a Hernádvölgy határmenti sávja, a Nyirség és a tisza-szamosközi sikság jelentékeny hányada, továbbá a Tiszántúl délkeleti része. Az ország területének tcbb, mint 80 jé-án 700 mm-nél kevesebb volt a csapadék. 600-700 mm csapadékot kaptak a Dunántúl nyugati és déli megyéi, a Zagyva és a Sajó medencéje, továbbá az ország északkeleti és délkeleti határvidéke. 600 mm alatt maradt a csapadék a Kis-Alföldön, a Dunántúl keleti felében, a Duna-Tisza közének déli részén és az Alföldön a Középtisza mentén haladó széles sávon. Ezen a területen belül 500 mm-nél kevesebb csapadékkal tűnik ki a Kis-Alföld jelentkény része, a Bakony és a Vértes vidéke, Fejérmegye területe és a Duna-Tisza közének déli része. Feltűnően száraz volt az év a Nyitra és a Zsitva mentén, Székesfehérvár környékén és Bács-Bodrog vármegyében, ahol a csapadék összege helyenkint alig haladta meg a 400 mm-t. Ezeken a helyeken mérték 1938-ban a legkevesebb esőt: Székesfehérvárott 404 mm-t, és a kcmá- rommegyei Izsán 405 mm-t. A részleteket illetően a 2/a. jelű térképre utalunk. A 30-évi átlagok százalékában fejezi ki az év csapadékmennyiségét a 2/b alatt közölt térkép. Az ország nyugati rászán, - a Dunántúlon és a Kis-Alföldön - általában az áltagosnál kevesebb volt a csapadék és a hiány ennek a területnek mintegy 1/5-én a 20 fi-ot is meghaladta. Országos viszonylatban is legszegényebb volt csapadékban a Bakony vidéke. A 30-évi átlagnak Felsődobospusztán csak 70 ^-át, Tihanyban 69 fi-át mérték. A Duna és Ipoly vonalától keletre, - néhány kisebb, az átlagosnál szárazabb időjárású folttól eltekintve, - általában csapadéktöbblet uralkodott, amelynek mértéke a területnek mintegy felén a IC ot felülmúlta. Az átlag 130 fi-át felülmúló csapadékmennyiséggel tűnnek ki: a Börzsöny-hegység egy része, az alsó Tárná, Zagyva és Tápió vidéke, Szabolcsmegye kisebb hányada, a biharmegyei Sarkad és a bó- késmegyei Tótkomlós környéke. Ezen az utóbbi helyen fordult elő az átlagostól való legnagyobb eltérés: +53 ji>. , A csapadék évszakonkinti megoszlását szemlélteti a 3/a-d a- lat-ti 8 térkép. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30-évi átlag százalékában fejezi ki. A tél /:december-február:/ csapadéka az ország területének kb. 3/4 részén 100 éa 150 mm között 113 -
