Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
RvV Á ^Л, Ж vl\iA , х-Ч/ ta olyan nem fordulhat elő; és Dunaremeténél a legutóbbi 20 év legkisebb vizállásait közöljük /:+190 cm, ill. +171 cm:/, mert a meder feltöltődése követekeztében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /:1888.I.l-én +40 cm:/ csak a Duna teljes kiszáradása esetén ismétlődhetnék meg. A régebbi évkönyvek vizállásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a ö mérce nuüapontjának időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg nem vethetők közvetlenül egybe.A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban közöltük. Az ebben az évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat - ha szükséges volt - a jelenleg érvé- nyes nullapontokra már átszámítottuk. Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos *=, e-VS kk/r időszakon belül hányszor fordult elő, „illetve hányszor volt-valamely szintet meghaladd vagy azt el nem érő vizállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok, illetve görbék válaszolnak. Az 51 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1938.évre, hanem az 1928/37.évtized átlagára is»meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk./:A trianoni országterület mércéinél - munkamegtakarítás céljából, - az 1937.évi kötetben megjelent rajzokat változatlanul közöljük. Ezeken az 1927/36.évtized gyakorisági és tartóssági adatai vannak ábrázolva.A felszabadult területek mércéinél he- lyenkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. :/A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük, az 1938.év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámithatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban,vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idő átlagában is menynyi időn át számithat bizonyos vizállásokra. A gyakorisági adatok egyszerű összegezése a tartósság értékeire vezet. еЧК h.' A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál nagy vizjátéku folyóknál 20 vagy 25 cm-es, kisebb vizjáték esetében 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. «л. ffvtx ^ Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vizállások megjelölésével. Nemegyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát »továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vízmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e. Az 51 fontosabb mérceállomásra vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek viz- mennyiségmérésí adatainak egyidejű közreadásával.Teljes pontosságot senki se várjon ezektől a görbéktől. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a mérési pontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek. A tetőzés’/ nél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad.Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét.amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöltük.Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásraha- táea következtében /:visszaduzzasztás.leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádon,ahol a Hármas Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül,hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. A vizmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor. J ч, cJL^A /wWt..-,/ 4 'V'n'vi-W 4 ( Ли ÄS Ьи л
