Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

t MEGJEGYZÉS. A gázlók kitűzése akkor veezi kezdetét, amikor a vizmélység 25 dm alá száll. Azo­' V kon a helyeken teliét,és azokban az időpontokban, amelyekre vonatkozóan a fenti ábrák nem közölnek adatokat, a vizmélység 25 dm-nél nagyobb volt. Ott, ahol a hajózóut kettős, előfordul,hogy csak egyik hajóutban válik szükséges­sé a gázlőkitűzés,mig a másikban 25 dm-nél nagyobb a vizmélység.A csupán egyik útban mu­tatkozó gázlók nem tekinthetők hajózási akadálynak,ezért az ilyen gázlót a bal- ill.Jobb­partnak megfelelően szaggatott ill.pontozott vonallal huztuk ki. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a különböző mélységeket egymástól eltérő csíko­zás Jelzi: H < 16 4m felÉÉi 16-20 dm У///Л 20-26 dm A gázlómélységeken kivül szerepel az ábrán a bécsi, gönyüi és budapesti vízállá­sok görbéje, mert ezekhez a mércékhez igazodik a dunai hajózás. Mivel egy-egy folyamszakasz hajózhatóságát a legkedvezőtlenebb gázló mélységi vi­szonyai szabják meg, külön összefoglaló rajz szemlélteti az oroezvár-gönyüi szakasz min­denkori legrosszabb gázlójának adatait. Ezeknek időtartam szerinti csoportosításával az is megállapítható, hogy hány napon keresztül szenvedett a hajózás korlátozást megfelelő mélység hiányában, és hogy a különböző mérvű korlátozások összesen hány napra terjedtek. Megjegyzendő, hogy 1938-ban a Gönyü alatti dunaszakaszon gázlókitüzés nem volt. A 24 dm-nél kisebb mélységek előfordulásának gyakorisága és összes időtartama az oroszvár-gönyöi szakaszon. \- 103 -

Next

/
Thumbnails
Contents