Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
Ill. IDŐJÁRÁSI RÉSZ . 1. A CSAPADÉK. HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS A Z 1937. ÉV BEN. a,/ A csapadék. A z 1937. évben a csapadék az ország területének legnagyobb részén igen bőséges volt. Különösen a Dunántúl és az Északi Dombosvidék kapott rendkivül nagy mennyiséget. Legtöbb csapadék hullott a Dunántúl, Zalamegye déli részén, ahol 1200 mm-en felüli mennyiségeket találunk /Bánokszentgyörgy 1229, Lenti 1232, Bak 1240 mm/. 1100-1200 mm közötti mennyiség esett a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli határához közel fekvő területeken, végül a Bakony vidékén. Az ezekkel szomszédos nagyobb területsávon is 1000 mm-en felüli volt a csapadék. Az 1000 mm-en felüli terület a Dunántúlnak kb. egyharmadát teszi ki. A Vértes és Pilis egy részén szintén találunk 1000, sőt kivételesen 1100 mm-en felüli foltokat. Vannak ilyenek még a Börzsönyben és a Bükk hegységben is, sőt a Börzsöny egy pontján, Királyházán, 1258 mm-t mértek. A Dunántúl az 1000 mm-es csapadékgörbétől észak és kelet fele 900-10C0, majd távolabb 8C0-9C0 mm-es területek vannak. 700-800 mm közötti volt a csapadék Fejér és Tolna meigyének a Dunához közel eső részein és az onnan a Balaton közepéig benyúló területen. 700 mm-nél kisebb csapadéku terület a Dunántúlon nem volt. Az Északi Dombosvldék legnagyobb részén szintén meghaladta a csapadék a 800 mm-t. A Bódvától keletre azonban erősen csökken a csapadék mennyisége, itt 700-800, majd 600-700 mm közötti területek vannak. Az Alföldön 700 mm-en felüli csapadék csak Pest megye északnyugati részének és a déli határral szomszédos területeknek jutott.A 600-700 mm közötti övbe esik a Duna-Tisza közének nyugati és északkeleti része, a Tiszán túl Hajdú, Szabolcs és Bihar megye egy része és a Körös-Tisza-Maros szögének nagy része. 600 mm-en aluli területek vannak az Alföld többi vidékein, tehát a Duna-Tisza közének keleti felében, a Tiszántúl pedig különösen a Körösöktől északra. Szabolcs megye keleti felén 600-550 mm közti területet látunk. Legszárazabb volt Szabolcs megye keleti határszéle és Szatmár megye egy része»valamint a Hortobágy, Turkeve és Szeghalom határolta háromszög, ahol 550 mm-nél is kevesebb csapadék esett.Legkevesebb volt a csapadék Szeghalmon,502 mm és Kádudvaron, 501 mm. Részleteket illetően a 2/a jelű térképre utalunk. A 30-éves /1901-30 év/ átlagos csapadékmennyiséghez viszonyítva fejezi ki az évi csapadékmeny- nyiségeket a 2/b alatt közölt térkép. Látjuk, hogy az ország legnagyobb részén tekintélyes csapadéktöbblet mutatkozott. A Tiszántúl kis részétől és az északkeleti határvidéktől eltekintve a csapadék évi összege mindenütt meghaladta az átlagosat és a többlet az ország területének mintegy 3/4 részén 20 fi-nál, és csaknem felén 40 3é~nál is nagyobb volt. A Dunántúl, -aterület alig 5-6 fi-át kitevő foltoktól eltekintve, - mindenütt meghaladta a csapadéktöbblet a 30 fi-ot. A területnek mintegy felére tehetők azok a részek, ahol az átlagos évi csapadéknak másfélszeresét mérték és 70 fi fölé emelkedett a csapadéktöbblet a délnyugati részeken /Fonyód +73 fi, Bak +75 fi'/. 91
