Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)

sához kisebb nehezék kell, mert a kábelre ható viznyomás lényegesen kisebb, mint a régi megoldásnál volt;

Tovább folytak a vizsebességmérő műszer tökéletesitésére vonatkozó kísérletek. A műszer golyós csapágya elhomokolódásánek megakadályozására alkalmazott, a vitorlával együtt forgó,védősapka jól bevált.

Az év folyamán részt vett az intézet a Berettyó Vizszabályozó Társulat csurgói, és a Mohács- Kölkedi Ármentesitő Társulat kölkedi szivattyútelepének felülvizsgálatán.

4. V 1 Z T A N.

A viztan terén az intézet rendszeresen visszatérő munkája az észlelési anyag tudományos feldolgozása az évkönyv, a Dunai Állandó Vizügyi Műszaki Bizottság elé terjesztendő évi jelentés és az ország árvizvédelmi helyzetét tárgyaló Vizügyi Kistanács számára.Ennek a kötelességnek az intézet 193?-ben is eleget tett.

A kisebb zárt vizgyüjtőterületek lefolyási viszonyainak tanulmányozása szempontjából emlitésre méltó esemény, hogy az intézet 1937-ben saját kezelésbe vette át a vizügyi műszaki főosztály tanulmányi csoportja által a Zagyva vízrendszerében,továbbá a Gerjén és a soroksári Nagymocsárárkon létesített vízmércéket, és az ott megindított rendszeres vizmennyiségméréseket folytatta.

5. TALAJVIZSZINÉSZLELÉS.

Az intézet ebben az évben is folytatta az Alföld talajvizének megfigyelésére szolgáló csőkut- hálózat fejlesztését. Az 1937-ben elhelyezett kutak száma 14 /Csengerujfalu, Csaroda, Vásárosnamény, Záhony, Kisvárda, Tiszabercel, Tokaj, Józsefházapuszta, Tikostanya, Bátyhalom, folyás, Szentmargittapuszta és Tiszacsege/. Ezzel az intézet kutjainak száma 127-re emelkedett. Tiszapolgáron 3 kút áthelyezése, illetőleg mélyítése vált szükségessé, mert a Tisza közelsége miatt a talajvizszin ingadozása nagyobb volt, mint a kutak mélysége. Egyes kutak /Kisújszállás, Békésszentandrás/ megtoldésára azért került sor, mert fokozatosan bekövetkezett sülyedésük miatt nem emelkedtek eléggé a terepszint fölé.

Az újonnan elhelyezett kutak szintezése 1938-ban fog megtörténni. Az 1937.év folyamán csak e- gyes kutak ellenőrző szintezését hajtotta végre az intézet. 24 kutat, - főkép olyanokat, melyeknek a felrakott vízállás-görbéjén rendellenességek mutatkoztak, - ellenőrzött az intézet. Ezzel egyidejűleg a feliszapolódott kutakat kitisztították.

A havi talajvizállásjelentések feldolgozása a szokott módon történt.

6. TANULMÁNYOK ÉS EGYÉB MUNKÁK.

Az intézet számos esetben adott tájékoztatást vagy szakvéleményt az ügykörébe vágó vizrajzi, viziépitési, hajózási, stb. kérdésekben magánosoknak és hatóságoknak. Szükség szerint ellátta a sajtót is folyóink vízjárására, jégviszonyaira, továbbá a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének hótakarójára vonatkozó közlésekkel.

A végből,hogy az Európa legrégibb vizrajzi intézményei közé soroló intézetünk munkásságát külföldön is minél szélesebb körben megismerj ék,az intézet működéséről rövid német-, francia- és angolnyel- vü ismertetést készített,amelyet az ugyancsak idegennyelvü kivonattal, ill.magyarázószövegekkel ellátott Vizrajzi Évkönyv /XL.kötet/ és "A Tisza helyszinrajza, hoaszszelvénye és keresztszelvényei" c. müvekkel, továbbá több, a legutóbbi évek folyamán megjelent idegennyelvü vizügyi tanulmánnyal együtt 156 külföldi cimre küldöttünk el.Ennek eredményeképen teljes terjedelemben közölte az intézet működésének ismertetését a "Wasserkraft und Wasserwirtschaft"c. müncheni folyóirat /Die Tätigkeit der Kgl.Ungarischen Hydrographischen Anstalt 1886 bis 1936. 32.évf. 20.szám, 1937.X.16., 4 oldal/ és a "La Navigation du Rhin" c. straussbourgi lap /L’activité de l’Institut Royal Hongrois d'Hydrographie, 15.évf.10.szám, 1937.X.,4 oldal, térképpel/. Részletes ismertetések jelentek meg az 50 éves fennállását ünneplő magyar vizrajzi in- 5 -