Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
ELŐSZÓ. Évkönyvünk 1936.évi kötete 1938 nyarán hagyta el a sajtót. Az 1937.évi kötetnek a sajtó alá ren♦ dezése nyomban azután megindult ugyan, mégis ahelyett, hogy az idők folyamán bekövetkezett egy éves késést csökkentettük volna, az 1937.évi anyag közreadása immár 2 esztendővel maradt el. A késedelemnek több oka van. Az 1938 óta rendszeressé vált katonai behivások állandóan érezhető személyzethiányt okoztak. A Felvidék egy részének és Kárpátaljának örvendetes hazatérésével kapcsolatban szervezési munkák kötötték le hosz- szabb időn át az intézet munkaerejét. A mérnöki személyzet egy része az időközben az intézethez utalt tervezéssel és épitésellenőrzéssel volt elfoglalva, végül pedig az idei országos árvizcsapás miatt akadt el hosszabb időre az évkönyv szerkesztése. Egy 1940-ben megjelenő magyar statisztikai munkában, függetlenül attól, hogy melyik évre vonatkozik, a jelenlegi országterületre vonatkozó anyagot keres az olvasó. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy a felszabadult területek vizrajzi adatainak hiánya mennyire érezhető, közreadásukról nem lehetett szó,mert a vonatkozó anyag nem áll rendelkezésünkre. A csehszlovák vizrajzi évkönyv utolsó kötete az 1934.évre vonatkozik, a prágai vizrajzi intézet havi jelentései csak néhány fontosabb mérce adatait tartalmazták, az 1937 évi eredeti jelentéseket pedig még nem kaptuk meg. A visszacsatolt területek vizrajzi adatainak közlése e- zért csak évkönyvünk következő kötetében indulhat meg. Addig is legalább a jelenlegi vizmércehálózat térképét bocsátjuk a szakkörök rendelkezésére /1.melléklet/. Évkönyvünk anyagának tervszerű bővítése egyébként most sem maradt el. A vizjárási rész az előző évi 92 mércével szemben 105 mérce észlelési anyagát tartalmazza.A részletes anyagieldolgozásu mércék száma 1-el, a többieké 12-vel gyarapodott. Szaporodott a vizállási görbék száma is 40-ről 71-re. Teljesen uj a dunai gázlóadatokat szemléltető rajz /81.old./. A talajvizszinészlelé- si adatokat tartalmazó fejezet mutatóval és 33 állomás adataival bővült, a 3.mellékletben pedig az anyagot az eddiginél áttekinthetőbb rajzban bocsátjuk közre. Az időjárási részben már mind a négy évszakra vonatkozóan közöljük a csapadék mennyiségét a 30- évi átlag százalékában feltüntető térképeket. Eddig ilyen térkép сзак a tavaszi és nyári csapadékról készült. Uj a 16 állomás napi csapadékadatait feltüntető lap /103.old./ és a rövid idő alatt hullott nagy csapadékok részletes tárgyalása /104.old./. A csapadékeloszlásra vonatkozó táblázatot a csapadékos napok számának és a 24 óra alatt hullott legnagyobb esőmennyiségnek megadásával tettük teljesebbé.Végül módosult a hőmérsékleti adatok közlési módja. 8 helyett csak 4 állomás anyagát adjuk, de a havi közepeken kivül az ötnapos közepeket is feltüntettük. Az időjárási fejezet adatait a M.Kir.Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. Budapest, 1940.julius havában. POGONYI G Y ö К G Y miniszteri tanácsos, igazgató. 1
