Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
nuár 24-én megtorlédott a jég és Paksig meg is állott. A torlasz csak február 12-én ment el,de szerencsére nem okozott nagy vizszinemelkedést. A legjellemzőbb hat dunai vizmérceállomás vízjárását az alant lévő táblázat mutatja. A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben c e n t i m ét erbe n Pozsony 205 198 455 770 /1899/ 15 [-72] /1933/ Komárom 337 280 518 758 /1876/ 172 [-lőj /1894/ Nagymaros 276 241 458 763 /1876/ 128 [[[48] /1894/ Budapest 291 242 524 767 /1876/ Гео"!-76 /1933/ Paks 220 202 464 806 /1876/ Г-22 ! 1___________J-125 /1921/ Mohács 358 290 585 700 /1897/ □ г/ [■165J /1909/ A pontozott keret zajlé, a teljes állójeget jelent. A Tisza. A Tiszán a rendesnél melegebb februári és márciusi időjárás, nemkülönben az utóbbi hónap rendkívüli csapadékbősége következtében a tavaszi nagyviz már márciusban jelentkezett és szokatlanul hosezu ideig tartott. Egyébként inkább alacsony vizállásuhak mondhatjuk az évet, mert az évi középviz a szolnoki vízmércén 158 cm volt a 62 éves átlag 193 cm-ével szemben. A folyó vízjárását a szolnoki vizmérce adataival jellemezzük.E szerint a Tisza vízállása az év elején alacsony volt. Februárban a jég miatt felemelkedett 468 cm-ig, de a hó végére ismét leapadt 234 cm-re. Innen állandó és egyenletes áradással március hó végéig 750 cm-re emelkedett. Ez volt egyúttal az évi legmagasabb vízállás.A szokatlanul hosszan elhúzódó és magas árhullám következtében a márciusi és áprilisi középvizállás egyformán 600 cm fölött volt,szemben a legutóbbi 10 év 299 és 367 cm-es értékeivel. Április, május és junius hónapokban folytonos apadással egész alacsonyra szállt le a vizszin. Augusztus második felében kisebb árhullám vonult le a folyón. Ezt az októberi szárazság kivetkeztében tartós kisviz követte, amely mélyen az ebbe'n az időszakban szokásos vízállás alatt volt. A szokásos őszi árhullámok november közepén 290 cm—re, és végül decemberben 498 cm-re emelték a folyó vizszinét. Jégviszonyok: A Tiszán a jégviszonyok kedvezőek voltak. Január első harmadában zajlott, majd január közepétől február derekáig állott a jég a folyón. Február hó végére a jég minden baj nélkül levonult. Gyenge zajlás volt még december utolsó napjaiban. Az álló jég vastagsága 17 cm volt. A legjellemzőbb öt tiszai vizmérceállomás vízjárását az alant lévő táblázat mutatja. A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben c ént i in é t e r b e n Vásárosnamény-18 103 !"б12> 900 /1888/-184-224 /1923/ Tokaj 128 177 722 872 /1888/-104-142 /1904/ Szolnok 158 193 750 894 /1932/-137-180 /1904/ Csongrád 122 170 718 929 /1919/-182-274 /1921/ Szeged 189 215 703 923 /1932/-123-222 /1921/ A vonalkeret jéggel befolyásolt vizszint jelöl. A Duna és Tisza mellékfolyói. A csapadékban bővelkedő időjárás az év folyamán többizben is rendkivüli magas áradásokat okozott különösen a Dunántúl és a Tisza jobbparti mellékvizein.-12 -
