Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)

jobbparti vízgyűjtőjében, a Nyírségben és Békés, Csongrád és Csanád megye területén s Pest-megye délkeleti alsó részén ugyancsak az átlag fölötti volt a csapadék mennyisége. 20 Jfc-ot is meghaladó volt a többlet a Börzsönyben, a Felső-Zagyva és a Bódva völgyében, a Közép-Tisza mentén a Királyhalom-Kiákörös- Szentes-Nagylak négyszögben,Debrecen körül és Felső-Szabolcsban. Még 40 ^-nál is nagyobb csapadékbóséget jelző jelentékenyebb foltokat mutat a térkép Fegyvernek és Tiszafüred között a Tisza vonalán, továbbá a Soltvadkerttől Makó felé húzódó sávon. A csapadéktöbblet csúcspontjai: Makó /+95 $/, a fejérmegyei Balinka /+80 $/, Tiszafüred és Soltvadkert /+72 ?£/.

A 7.pontban a tenyészidőre /április 1 - szeptember 30/ vonatkozólag hozunk-két csapadéktérképet.

Az első a lehullott csapadék mennyiségét mutatja. A vizsgált 6 hónapos időszak csapadéka 298 és 615 mm között változott. 400 mm felett volt a Dunántúl legnagyobb részén, az északi és északkeleti országrészen, a Jászság, Hajdúság és Nyirség vidékén, végül Csanád és Csongrád megyék területén. 500 mm feletti csapadékkal a Bakony, a Mátra és a Bükk, továbbá Tiszafüred és Makó vidéke tűnik ki. 300 mm alatti száraz foltot csak Bajától délkeletre mutat a térkép.

A második térkép a tenyészidő csapadékának a 30 évi átlagtól való eltérését mutatja.

Az ország nyugati és délnyugati részeitől eltekintve az átlag fölötti volt a csapadék.20 5^-nál nagyobb csapadéktöbbletet mértek a Bakony és Vértes vidékén, a Börzsönyben, az ország északi és északkeleti vidékein, a Duna-Tisza közének déli részén és csaknem az egész Tiszántúlon. Az átlagot 40 $-al felülmúló csapadék hullott a Séd és Gerje völgyében, a Börzsönyben, a Hatvan-Szolnok-Nagyhortobágy háromszögben, Csongrád- és Csanád megyében, továbbá Pestmegye Soltvadkerttől délkeletre eső részén.

Ezt is meghaladó csapadékbőséget észleltek Tiszafüreden /+93 <f> többlet/, Taskonyban és Makón /+72 fi többlet/.

Esőhiányban szenvedtek a tenyészidőben a Dunántúl déli és északnyugati megyéi,de az átlagtól való eltérés csak kis területen haladta meg a -10 3&-ot. A somogymegyei Görgetegen -27 $-ig emelkedett a csapadékhiány.

b./ Hőmérséklet.

Az 1936. év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel, a 60 éves átlagtól való eltérésekkel, végül a hónap folyamán előfordult legnagyobb felmelegedések és lehűlések.értékeivel az alantiakban ismertetjük.

Január szokatlanul enyhe hónap volt, 3-6 C° középhőmérséklettel. Ezek az értékek a hatvanéves átlagot rendkivül nagymértékben, a Dunántúl 4'5-5*5 C°, az Alföld legnagyobb részén 5*5-6*5 C°-al haladták meg, A legmagasabb hőmérséklet általában 26-án vagy 27-én, néhány helyen, főleg az Északi-Dombоs- vidéken,11-én állott be, s a Dunántúl és az ország déli részén 13-16 C° az ország keléti részén 11-14 C° volt. A legnagyobb lehűlést 16-án észlelték; a Dunántúl és az Alföldön -3-tól -6 C°-ig, a Balaton környékén csak -2 C°-ig, az Északi-Dombosvidéken -5-től -7 C°-ig süllyedt ezen a napon a hőmérséklet, ami januárban igen mérsékelt lehűlést jelent.

Februárban a középhőfflérséklet a Dunántúl és az Alföldön 1-3 C° az Északi-Dombosvidéken 0*5-l*5 C° volt, az átlagtól való eltérés 1-2 C°. A legnagyobb felmelegedés országszerte 29-én volt, s a Dunántúl és az Északi-Dombosvidéken 12-14 C°-ig, az Alföldön 13-16 C°-ig terjedt. A hőmérséklet legalacsonyabb értékét 11-én és 12-én észlelték, a Dunántúl -11, -15 C°-ot /Keszthelyen csak -10*2 C°-ot/,az Alföldön -12, -19 C°-ot /Sóregpusztán -20*7 C°-ot/.

Márciusban az idő szintén melegebb volt, mint szokott. A havi középhőmérséklet 7 és 9 C° között váltakozott, és l‘5-3 C°-kal haladta meg az átlagot. A legmagasabb hőmérsékletet 24-e és 27-e között mérték, az ország legnagyobb részén 20-23 C° az Északi-Dombosvidéken 17-20 C°-ot. A hőmérő a legnagyobb lehűlés alkalmával sem szállott -1-tól -4 C° alá, sőt helyenkint /Tihany 0*4, Szekszárd 0*7/ nem érte el még a fagypontot sem.

Áprilisban a hőmérséklet ismét átlag feletti volt, s a 10-12 0°-os havi közép 0*5-1 C°-kal ha83 -