Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)
III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. A CSAPADÉK. HŐMÉRSÉKLET ÉS PÍEOlslS A Z 1936. ÉVBEN. a./ A csapadék. Az 1936. évi csapadék az országnak csaknem egész területén bőséges volt. Az ország területének túlnyomó részén, mintegy 96-97 ^-án, 600 mm-en felülj mennyiség hullott le, s csak a Berettyó és Körösök vidékének a határhoz közel eső részein maradt a csapadék összege 600 mm alatt. Legkisebb volt az évi összeg Méhkeréken: 563 mm. 600-700 mm közt volt a csapadék Vas, Sopron és Győr-Moson-Pozsony vármegyék túlnyomó részén, Tokajhegyalja vidékén, a Tiszántúl nagyobb és a Duna-Tisza közének kisebb részén. Egyebütt, az ország területének kb. 2/3-án,700 mm-en felüli mennyiséget mértek. 700-800 mm közti csapadék hullott a Dunántúl, az Északi-Dombosvidék és a Duna-Tisza köze nagyobb részén, a Tiszántúl pedig az északkeleti részeken és a Marostorkolat vidékén. 800 mm-t is meghaladó mennyiség esett a Dunántúl közel 1/3 részén, éspedig a Kapos völgyében, a Mecsek, úgyszintén az egész Bakony és Vértes vidékén. Hasonló mennyiséget mértek a Börzsöny és a Hátra területén, a Bükk egyes részein, végül a Bodva felső völgyében és kisebb foltokon az Alföld több részén. 900 mm-t meghaladó szigeteket látunk a dél-zalai dombosvidéken, a Mecsektől északra, a Bakonyban nagyobb területen, Bodvaszilas vidékén s a Börzsöny, Mátra és Bükk magasabb pontjain. 1000 mm-en felüli mennyiség hullott Bakonybélen és a Kékestetőn /mindkét helyen 1051 mn/, .továbbá a Bükkhegységben Bánkuton 1107 mm. Utóbbi volt 1936-ban a legnagyobb évi összeg. A további részleteket illetőleg a 3.pont alatti csapadéktérképre utalunk /87.oldal/. Az évi csapadéknak a 30 éves /1901-1930/ átlagoktól való eltérését a 4. pont alatti térképünk tünteti fel /88.oldal/. Látható, hogy az országnak majdnem egész területén nagy csapadéktöbblet mutatkozott. Átlagon aluli mennyiség csak a Dunántúl nyugati határvidékein /Sopron és Zala megyék kisebb és Vas megye nagyobb részén/, továbbá Nyirábrány vidékén /Szabolcs m/ esett, összesen az Ország területének csak 4-5 $-án, azonban ezeken a helyeken sem érte el a hiány a 10 ‘/í-ot. /Legnagyobb volt a hiány Kercán, 7 *./ 10 ?6-ig terjedő többlet volt a Dunántúl Magyaróvár-Keszthely-Barcs vonalától nyugatra fekvő vidékéin, s a Tiszántúl keleti határszélein. Az ezekkel szomszédos területeken 10-12 fi-íg terjedő többletet látunk. Az országnak csaknem az összes többi részén, területének közel 3/4-én,a 20 fi-ot is meghaladta a csapadéktöbblet, és hazánknak kb. 1/3 részén az átlagtól való eltérés 30 ^-nál is nagyobb volt. A Bakony és a Börzsöny vidékén, a Bodva felső folyásánál, az Alföldön,főként a Közép-Tisza vidékén fel egészen a Mátra délkeleti lejtőjéig,40 ?í-kal haladta meg az átlagot az évi csapadékmennyiség. Az utóbb emlitett helyeken 50 #-on felüli volt a többlet /Tiszaroffon 63 f>/, Legnagyobb volt az eltérés Tiszafüreden: 76 #. A 2.pontban felsorolt 18Q állomáson észlelt,60 mm-t meghaladó,legnagypbb napi csapadékösszegek a következők voltak; Máj. 14. Hajdúszoboszló 74 mm Jun. 29. Tiszaroff 60 mm Aug. 1. Debrecen 66 mm " 28. Tiszafüred 80 H " 29. Békéscsaba 63 " Okt.28. Tarnalelesz 60 " " 28. Balinka 74 и " 30. Nagykanizsa 66 " " 29. Bánokszentgyörgy 76 " Jun. 25. Makó 99 n Jul. 31. Lepsény 65 " 81 -
