Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)

7./ TAIAJVIZSZINÉSZLELÉSI ADATOK.

A közölt adatok középértékek, kivéve a KV és a IV rovatban állókat,amelyek szélsőértékek. Az adatok mindig a kút peremétől mért távolságokat jelentik. Valamennyi kút 8 cm belső átmérőjű, 5-10 m mély, alul lyuggatott vascsőből áll. /L. az 1933. évi Évkönyv 3. és 4.sz. mellékleteit!/ A kutak nevüket attól a községtől kapták, amelyben vagy amelyhez legközelebb vannak. Ha egy községben vagy ennek határában több kút van, a község neve után irt számok /1, 2, 3, ../ különböztetik meg az egyes kutakat egymástól. Az Adria feletti magasságok az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoznak, ha sem aláhúzva, sem bekeretezve nincsenek. Az aláhúzott magasságok a vizrajzi /V.O./, a bekeretezett magasságok pedig a folyamszabályozási /Vásárhelyi-féle/ alapfelülettől /P.sz./ vannak számitva.

A kút kiállása nem egyéb, mint a terep fölé kiemelkedő részének a hossza.

A hidrológiai évet úgy kell érteni, hogy például az 1934. hidrológiai év az 1933. nov. 1-től 1934 okt. 31-ig terjedő idővel azonos. A téli félévet /Tél/ november 1-től április 30-ig,a nyári félévet /Nyár/ május 1-től október 31-ig kell számítani.

H, H. m. és egyéb az észlelési adatok közt található rövidített beirások azt jelentik, hogy a leolvasások valamilyen okból /kiapadás, betömődés, elárasztás, az észlelő betegsége, stb/ hiányzanak.

Maguk a talajvizállási görbék a 2.sz. mellékleten láthatók.

75 -