Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)

gás évi menetét jellemzik, mert a Wild-féle párolgásmérők a műszer felállitási helye,szélnek-kitettsége, stb. szerint igen változó és a felszin tényleges párolgásától nagyon eltérő eredményeket adnak.

Részletesebb időjárási és éghajlati anyag található a Meteorológiai Intézet napi jelentéseiben, az "Időjárási jelentés Magyarországról" cimü havi füzeteiben, évkönyveiben és "Az időjárás" cimü folyóirat hasábjain.

II. VIZJÁRÁSI RÉSZ.

I. FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1936. ÉVBEN,

A Duna.

A Duna vízjárása semmi rendkívülit nem mutatott; évi középvizállása alig tért el a 61 éves átlagtól. így például a budapesti vizmércén az 1936.évi középvizállás 248 cm volt, a 61 éves középérték 242 cm-ével szemben.

Mivel a Dunának teljesen magyar fennhatóság alatt álló szakaszán számottevő mellékfolyója nincsen, a vizjárás szemléltetésére a budapesti vizmérce adatai magukban is megfelelnek.

Az év elején az enyhe tél következményekép három kisebb árhullám vonult le a Dunán, minekfolytán a vizállás a szokásosnál magasabb volt.

Júniusban rendes időben jelentkezett a zöldár 499 cm-es tetőző magassággal. /Az év legnagyobb vizállása./ A nyári esőzések miatt augusztusban ismét felemelkedett a vizszin, éspedig 431 cm-re. Ezután közepes vizek következtek.

A csapadékos ősznek tulajdonítható, hogy november első napjaiban újra megduzzadt a folyó;árhul- láma Budapesten 358 cm-el tetőzött. Az év még hátralévő részében a vizállás alacsony volt. /Legkisebb vizállás december 31-én 126 cm./

Jégviszonyok. Az elmúlt évben Budapesten csupán február 12-17 közt volt egy kis jégzajlás. Ez a körülmény, továbbá a kedvező vizállás a hajózás szempontjából igen előnyös volt.

A legjellemzőbb hat dunai vizmérceállomás vizjárását az alant lévő táblázat mutatja.

A mérce- állomás neve

Középvizállás

Legnagyobb vizállás

Legkisebb vizállás

1936-ban

1876-1936ban

1936-ban

1876-1936ban

1936-ban

1876-1936ban

c

entiméterbe

n

Pozsony

177

198

471

770 /1899/

42

[^72j /1933/

Komárom

299

278

526

758 /1876/

188

ГШ /1894/

Nagymaros

242

241

438

763 /1876/

150

[""48] /1894/

Budapest

248

242

499

767 /1876/

126-76 /1933/

Paks

152

202

436

806 /1876/

27-125 /1921/

Mohács

280

289

553

700 /1897/

132

[-YéB] /1909/

A pontozott keret zajló, a teljes állójeget jelent.

A Tisza.

A Tisza vizjárása sem mutatott semmi rendkívülit.A tavaszi és őszi árvizek szint je, aránylag nem volt magas, a kisvizek pedig nem voltak túl alacsonyak.

A folyó vizjárását a szolnoki vizmérce adataival jellemezzük. Az év elején a Tiszán is magasabb volt a viz a szokottnál.az enyhe telet egy január végéről február elejére átnyúló 468 cm-el tetőző árhullám jellemezte.

A februári bő csapadék, majd a hóolvadás márciusban és áprilisban is okozott egy-egy árhullámot.

12