Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)
Tartalomjegyzék
A D U N A MENTI 5 N ELHELYEZE T T M A G A S S Á G I P 0 N TOK Ö S £ JZRENDEZŐI é S M A G A S S Á G A I A magyar Duna első polgári célokra szolgáló összefüggő részletes térképe az Országos Épitó Főigazgatóság által a múlt század e- lején végzett Dunamappációnak az eredménye. A M.Kir.Helytartótanács által hosszabb előkészületek után 1818-ban elrendelt felvétel háromszögelése még katona-mérnökök közreműködésével készült. 1822-ben Huszár Mátyás nagyváradi kamarai igazgató-mérnök vette ac a munkálatok vezetését. 1829-ben Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő lépett Huszár örökébe, mig 1835-től Hieronymi Ottó irányította a felvételt. A felsorolt vezetőmérnökökről Huszár- vagy Vásárhelyi-féle felvételnek nevezett munkálat kultúrtörténeti szempontból örökbecsű eredményei gyakorlati értéküket néhány évtized alatt elvesztették. így rövidesen szükségessé vált a Duna ujratéj^cépezése. 1898-ban a földmivelésügyi miniszter az Országos Vizépitési Igazgatóság Vízrajzi Osztályát bizta meg a Duna újabb felvételének végrehajtásával és medrének állandó nyilvántartásával. A Vízrajzi Osztály megbízatásának az 1898-tól 1908-ig terjedő években tett eleget és elkészítette a Dévény és ómoldova közötti Dunaezakasz térképét. E térkép szolgáltatta a szabályozási munkálatok elbírálásához, illetőleg azok tervezéséhez szükséges alapot.A térkép váza ill. a medernyilvántartási felvételek és szabályozási építkezések kiindulási alapja a Duna partjain és hullámterén Dévény és ó- moldova között kifejlesztett háromszögelési és szintezési alapponthálózat, továbbá a 689 medernyilvántartási szelvénykő-pár. A Vizrajzi Osztály felvételének eredményeit és a fentemlitett ponthálózat adatait a M.Kir.Földmivelésügyi Minisztérium alábbi kiadványai tartalmazzák: 1. / Dunamenti magasságmérések. Vizrajzi Évkönyvek X.kötet, 82-121.old. 38 külön térképmelléklettel /1:75,000/. Budapest, 1901. 2. / A Duna helyszinrajzáriak felmérése Dévénytől ómoldováig. Három szakaszban. A Duna partjain és hullámterén lévő háromszög- pontok összrendezői. I. szakasz. Dévénytől Budapestig. Budapest, 1910. II. szakasz. Budapesttől Gombosig. Budapest, 1908. III. szakasz. Gombostól Orsováig. Nem jelent meg. 3. / A Duna helyszinrajza és hosszszelvénye Dévénytől OrsováiR. Három szakaszban. /1:25,000/ I. szakasz. Dévénytől Budapestig. /1908.évi felvétel. 23 helyszínrajzi, 12 hosszezelvény- és 2 jelmagyarázati lap/ Budapest, 1911. II. szakasz. Budapesttől Gombosig. /1905.évi felvétel. 27 helyszínrajzi, 14 hosszszelvény- és 2 jelmagyarázati lap/ Budapest, 1908. III. szakasz. Gombostól Orsováig. Nem jelent meg. 4. / A Duna helyszinrajza Gombostól Orsováig. /1:25,000, 1902-08 évi felvétel. 39 helyszinrajzi lap, lapmutató-vázlat és jelmagyarázati lap./ Korlátolt példányszámban, kéziratként. Budapest, 1915. Időközben ezek a felvételek is elavultak. A Vizrajzi Intézet ezért 1932-ben összefüggő nagyobb nyilvántartási felvételt végzett a Duna Horvátjárfalutól Szobig terjedő magyar-csehszlovák határszakaszán, majd folytatólag a jugoszláv határig: Kölkedig terjedő Dunaezakaezon. E medernyilvántartási felvételek kiterjedtek az elpusztult pontmegjelölések helyett készített uj vagy áthelyezett vizrajzi a- lappontok /nyilvántartási szelvénykövek és az 1925-ben elhelyezett kilométeroszlopok vízszintes és magassági adatainak meghatározására is. A pontok helyszíni meghatározása a M.Kir.Háromszögelő Hivatal részére előirt IV.rendű háromszögelés pontosságának felel meg, magassági meghatározása pedig a Vizrajzi Osztály szintezési szabályai szerint /lásd: Vizrajzi Évkönyv V.kötet/ történt. A magasságokat mind a vizrajzi, mind az uj országos szintezés alapfelületére vonatkozóan meghatároztuk. Ezekben az években a M.Kir.Állami Térképészeti Intézet megindította 1:25,000 méretarányú Vizisport térképeinek kiadását. Az o- roszvár-mohácsi szakasz négy részletben jelent meg. /Megemlitjük itt, hogy a Vizrajzi Osztály alapponthálózatának és térképeinek fel- használásával az utódállamokban is készültek helyesbített dunai térképek. A dévény-szobi szakasz uj helyesbitett térképét CS.Dunaj címen, 1:10,000 méretarányban a csehszlovák közmunkaügyi minisztérium adta ki, a kölked-zimonyi szakaszról "Dunav od Madjarske granice do Beograda" cimen 1:25,000 méretarányban hossz- és keresztszelvényekkel kiegészített térképmű jelent meg a belgrádi közmunkaügyi minisztérium kiadásában. Végül a Nemzetközi Dunabizottság több, különböző méretarányú helyszinrajzot adott ki az Ómoldova és Orsóvá közötti zuhatagos szakaszról./ Medernyilvántartási célokra és a folyammérnöki hivatalok használatára azonban a fentemlitett helyezinrajzok magukban véve nem elegendőek. így tekintettel arra, hogy olyan kiadmány, amely a dunai alapponthálózat és a medernyilvántartási szelvénykövek összrendezó- it és magassági adatait a mai állapotnak megfelelően tartalmazná nincsen, jónak láttuk az említett adatokat az alábbi táblázatban összefoglalni és az érdekeltek rendelkezésére bocsátani. A táblázat az Oroszvár é3 Kölked közötti Dunaszakaszon lévő elsőrendű vizrajzi magassági alappontok, medernyilvántartási szelvénykövek és kilométeroszlopok helyszíni és magassági adatait tartalmazza. Egyöntetűség kedvéért az oroszvár-szobi magyar-c3eh3zlovák határszakasz balparti pontjainak rendelkezésreálló adatait is közöljük. A táblázat első rovatában a távolságokat Sulinátől számított nemzetközi szelvényezés szerint méter-pontossággal adjuk meg. A második rovatban a pont megnevezése, a harmadikban a pont jele'van leírva. A negyedik és ötödik rovat a Budapestre vonatkoztatott stereografikus összrendezőket tartalmazza századöl pontosságig. A 6-9 rovatokból a pontok a vizrajzi és az országos szintezési alapfelületre vonatkoztatott magassági adatai vehetők^ ki. Az utolsó /jegyzet/ rovatot a változások feljegyzésére szántuk. Budapest, 1936. M.KIR.FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM VÍZRAJZI INTÉZETE.
