Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)
A gyakorisági adatok közreadása itt teljésen elegendő, mert azoknak egyszerű összegezése a tar- tősság értékeire vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál 25 -cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül a jövőben ezek a keresztszelvények fognak legjobban rámutatni a szelvényváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vízmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e. A 36 fontosabb mérceállomásra vonatkozólag vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek viz- mennyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mérési eredményeket jelölő pontok esetleges szóródásának mindig megvan a maga természetes, rendesen a mederben található oka, s nem áll az,amit egyesek olyan könnyen jelentenek ki, hogy ilyen esetben a mérések rosszak. Teljes pdntosságot már a dolog természeténél fogva se várjon senki ezektől a görbéktől. Azoknak alsó szakasza a kisvízi meder folytonos változása.miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az intézet már régen rámutatott arra, hogy az áradó és apadó, víznél mutatkozó nagy eséskülönbségek a lefolyó viz mennyiségét mennyire befolyásolják. A mérési pontoknak tehát már ezért is szóródniok kell. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések pontjait telt, az apadásnál végzettekét üres karikával jelöljük, a tetőzésnél nyert mérési eredményeket pedig csillag ábrázolja. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, a- melyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi, mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra,vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, s amelyek a görbe meghosszabbításának jellemzésére jók csak, pontozott vonallal jelöltük. Ahol pedig a körülmények annyira kedvezőtlenek,- hogy nem egy vizmennyiséggörbét, hanem valóságos görbesereget kellett volna megadnunk,nem közöltünk semmit, mert adatainkat könnyen félremagyarázhatnák. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, közvetlen a Körös torkolata felett, ahol a betorkolló mellékfolyó visszaduzzasztása magas vízállást okozhat a Tiszában a- nélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyi- séggörbéje tartozik. Hasonló jelenség észlelhető Komáromnál is, de ott a Vág vízállása kevésbbé érezteti hatását. В.II.5.pont. Vízmérési adataink feldolgozásánál irányadó szempont volt egyrészt az,hogy a mérési eredményekre befolyást gyakorló összes tényezők közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk., másrészt az, hogy adatainkkal lehetővé tegyük a vízmennyiség közelitő meghatározását o- lyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszinesést,vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgálnak a következő adataink: Vfo = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség. ^k = b = szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességének viszonya. /Felszíni Vfo sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz./ q. = a vizgyüjtőterület krf-éről lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben /= fajlagos vizszállitás/ a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz. i = vizszinesés cm/km. Mivel a kisesésü sikvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk. 10
