Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)

Április hőmérséklete 10-12 CJ° átlaggal a törzsérték körüli volt, a területileg pontosan el nem határolható eltérések a törzsértéktől csak helyenként közelitették meg a +1 vagy -1 C°-ot. A legnagyobb fel- melegedés 11,ill. 12-én 23-26 C°-ig terjedt /Hőgyész 26*5 C0/, a legerősebb lehűlés 1-én jelentkezett és -2, -5 C° között ingadozott.

Májusban a középhőmérséklet a Dunántúl 12-15, az Alföldön 13-16 C° volt. Az átlagtól való eltérés nyugaton -1, -2 C°, a keleti részeken 0, -1 C° körül mozgott. A maximum 23-a,ill. 28-a körül állott be, a Dunántúl északi részein 23-25, déli vidékein 26-28 C° felmelegedéssel, az Alföldön 27-29 C°-os meleggel. A legerősebb lehűlés pusztitő fagy alakjában a hónap 2-4 napján következett be, midőn országszerte -2, -4 C° volt a minimum /szélső értékek Salgótartján -5*0, Mezőhegyes -5*2/, a talaj közvetlen közelében pedig még -5, -9 C°-os fagy is előfordult.

joining szokatlanul meleg és száraz hónap volt. A középhőmérséklet 20-24 C° között váltakozott, az átlaghoz képest +2, +3 C° a hőtöbblet. A legnagyobb felmelegedés 28-án a 35 C°-ot országszerte meghaladta és sok helyen a 40 C°-ot is megközelitette /Budapest 39*5, Szerep és Hőgyész 39*9 C0/* Ez a felmelegedés páratlan a budapesti több mint egy évszázadra visszanyúló feljegyzések között. A leghidegebb napon 1-én és 2-án a nyugati határszélen 6-8, egyebütt csak 8-12 C°-ig süllyedt a hőmérséklet.

Julius középhőmérsóklete 20-23 C° volt, a sokévi átlagnak megfelelőjO'5°-nál nagyobb eltérés ettől csak kivételesen fordult elő. A legnagyobb meleg 16,ill. 18-án, néhol 2-án következett be és általában 31— 34 C°-ot tett ki /Hőgyész 36*5/, a hőmérsékleti minimum 8, 22, ill. 31-én 11-14 C° volt.

Augusztusban a középhőmérséklet 19-22 Со között váltakozott, az átlagtól csak tizedfokokra terjedő eltéréssel. A legmagasabb hőmérséklet 13- és 14-én a Dunántúl 31-33 C°, az Alföldön 33-36 C°-0t ért el, a legerősebb lehűlés 31-én nyugaton 6-8, egyebütt 8-10 C°-ot ért el.

Szeptember középhőmérséklete a Dunántúl és az Északi Dombosvidéken 15-17 C°-kai mindössze néhány ti- zedfokkal tért el az átlagtól, az Alföldön azonban 16-18 C° volt és körülbelül 1 C° hőfelesleget mutatott az átlaghoz képest. A legnagyobb felmelegedés 2-án és 3-án nyugaton 28-30 C°-ig terjedt, s az Alföldön 29- 31 C°-ot is elért /Szeged 31*8/. A leghidegebb napon 11-én,ill. 27-29-e között a hőmérsékleti minimum általában 2-5 C° volt, de szórványosan 0 C° körüli hőmérséklet is előfordult /Szombathely 0*2, Sőregpuszta -1*2 C%

Október hőmérséklete jóval az átlag felett volt. A Dunántúl és az Északi Dombosvidéken 12-14 C°,az Alföldön 13-16 C° volt a középhőmérséklet, ami a Dunántúl északi részén csak 2-3, egyebütt azonban 3-4 C°- kal haladta meg az átlagot. A legmelegebb napok 5, 6 és 11 voltak /az északnyugati határszél kivételével, ahol 23-25 C° volt a maximun/ a Dunántúlon 26-29 C°-os, az Alföldön pedig 28-31 C°-os hőmérséklettel.A minimum a Dunántúl 0 és +3 C° között, az Alföldön 0 és -2 Со között váltakozott a hónap utolsó napjaiban 27- és 31-e között.

novemberben a középhőmérséklet a Dunántúlon 5-6 C°, az Alföldön 3-5 со volt és a törzsértékeket legfeljebb 1 C°-kal haladta meg. A legnagyobb felmelegedés 10- és 11-én a Dunántúl általában 16-18 C° volt /legmelegebbek Pécs 19*4, Kaposvár 19*9 C0/, az Alföldön 15-17 C°j a legerősebb lehűlés a Dunántúl csak -2 -3 C°-ig, az Alföldön azonban mér -5, -7 C°-ig terjedt /leghidegebb Nyíregyháza -8*0 C°A

December középhőmérséklete a Dunántúl északi részein és az Északi Dombosvidéken +0, +2, déli vidékein és az Alföldön +2, +3 C° volt,a sokévi átlagot 1-3 C°-kal haladta meg. A legmelegebb napok 27-31-e között voltak. A maximum a Dunántúl 8-13, az Északi Dombosvidéken 6-8, az Alföldön 10-13 C°-ot tett ki/a legnagyobb meleg Tarcalon 14*2, Kaposváron 15*0 C°-t tett ki/; a leghidegebb napokon, 22- és 23-án, a hőmérséklet a Dunántúl és az Északi Dombosvidéken -9, -13 C°-ig, az Alföldön csak -8, -10 C°-ig süllyedt.- 79 -