Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
I. VÍZJÁRÁS! RÉSZ. TARTALOM. 1. / Folyóink vízjárása az 1935. évben. 2. / Vizfok- /hidrográd/ táblázat. 3. / A vizmérceállomások betűrendes Jegyzéke. 4. / A vizmérceállomások Jegyzéke folyók szerint. 5. / A 36 legfontosabb vizmérceállomás vízállásai vizmennyiségmérési, tartóssági és gyakorisági adatai s keresztszelvényei. 6. / 56 vizmérceállomás észlelési adatai. 7. / Vizmennyiségmérések az 1935. évben. 8. / Az 1935. évi vizállási görbék 26 mércéről. 1. FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1935. ÉVBEN. A Duna. A Duna vízjárása általában normális volt, vizszine azonban a 60 éves átlagnál alacsonyabb maradt, mert az 1935.évközépvizállása Budapesten 208 cm volt a 60 éves átlag 242 em-ével szemben. Kis rendellenesség mutatkozott a vízjárásban február második és március első felében, mert ekkor a Duna vizszine szokatlanul 375—395 cm-re emelkedett. /A budapesti vizmérce adatai./ A tavaszi hóolvadás okozta u.n. zöldár már április hó második felében Jelentkezett és elérte a 447 cm-es vizszint; ettől kezdve a 278 cm-es vizszin felett változó magasságú volt és Junius hó 6-án elérte a legmagasabb: 484 cm-es szintet. Ez volt egyúttal az évi legmagasabb vizállás is. Innen kezdve a Duna vize fokozatosan apadt; szeptember,október hónapokban 161, illetve 173 cm volt a legmagasabb és 78, illetve 70 cm volt a legalacsonyabb vizszin, ami természetesen a hajózás szempontjából, - az őszi gabonaszállitást tekintve, - non volt előnyösnek mondható. Az őszi esőzések hatása november hó első hetében Jelentkezett, amikor is a vizállás 3-án elérte a 384 cm-t. Ezután fokozatosan csökkent november hó végéig a 92 cm-es vizszinig. December 8-án ismét emelkedett kissé 184 cm-ig, 27-ére leszállt 70 cm-re, 31-én pedig ismét felemelkedett 184 cm-ig. A vizjárás évi menetét a budapesti vizmércére Vonatkoztattuk, mert ennek adatai - számottevő mellékfolyók hiján - egyedül is hűen kifejezik a magyarországi Dunaszakasz vizjárását. A Jégviszonyokat tekintve, zajló Jég Budapesten Január hó 13-14-ig, február hó 9-16-ig és december hó 22—24-ig volt. Noha a budapesti szakasz egyáltalában nem állott be, Paks alatt nemcsak hogy egy hónapig állt a Jég, hanem a mohácsi s a szomszédos Jugoszláv Dunaszakaszon február hóban a Jég komoly árvizveszedőimet idézett elő, mert e szakaszon több helyen hatalmas Jégtorlaszok keletkeztek* amelyek az egyébként közepes vízállást Mohácsnál majdnem az eddig észlelt legmagasabb vizszinre duzzasztották. Már 680 cm volt Mohácson a duzzasztott viz - azaz csak 20 cm-el alacsonyabb, mint az eddig észlelt 700 cm-es legmagasabb vizszin, - amikor február 20-án éjfélkor a magas viznyomás a torlaszokat megbontotta és a Jeget elvitte. A viz azután rohamosan apadt és az árvizveszedelem szerencsésen elmúlott. 15
