Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)
A legjellemzőbb hat dunai vizmérceállomás vízjárását az alábbi táblázát mutatja. A mérceállomás neve 1934. évi középviz- éllás 1876-1934. évi átlagos középvizállás 1934.évi legnagyobb vízállás 1876-1934-ben észlelt legnagyobb vizállás 1934.évi legkisebb vízállás 1876-1934-ben észlelt legkisebb vizállás c e n t i a é t e г e к b e n Pozsony 78 199 282 770 /1899/ Г -54 1 •-------J [-721/1933/ Komárom 210 279 370 758 /1876/ 96 [Л"0]/1894/ Nagymaros 171 242 [425] [763]/1876/ 80 Г 48] /3.894/ Budapest 152 242 315 [TŐT] A376/ 42 F761/1933/ Paks 73 204 328 [806] /1876/-65-125 /1921/ Mohács 174 290 364 700 /1897/ 43 Í-165J /1909/ Zaj lő Jőg Budapesten január hő 14-19-ig, 28-31-ig és február hő 2-10-ig volt. Illő jég ebben az évben a Duna budapesti szakaszán nem volt. Állott a jég Nagymarosnál január 2- és 4-én, Paksnál és Mohácsnál január l-étől február 19-éig. Vastagsága kb. 20 cm volt. A Tisza. A Tisza vízjárása is normális volt, vizszine azonban ugyancsak alacsonyabb volt a normálisnál. - A vizszirmek a normálisnál alacsonyabb voltát mutatja az, hogy az évi középvizállás csak 73 cm volt az 1876- 1934 évek 196 cm-es középvizállásával szemben. A tavaszi hőolvadás okozta árhullám március hőban jelentkezett és 24-én a szolnoki vízmércén 572 cm magasságot ért el, amely egyúttal ebben az évben a legmagasabb vízállás is volt. Március végétől apadni kezdett a Tisza vize, május-junius hőban -100 cm körüli volt, júliusban felemelkedett 200 cm-re, augusztusban ismét leapadt. Az őszi esőzés következtében szeptember 11-én 222 cm-es, oktőber hő 21—én 346 cm-es és december hő 12—én 250 cm-es kis áradások állottak be. A novemberi és decemberi vízállások a szokottnál magasabbak voltak. A magasabb vizállás oka az enyhe hőmérséklet és a bőséges csapadék volt. A vizjárási viszonyok fenti leírása a Tiszára legjellemzőbb szolnoki vizmérceállomás adataiből készült. A legjellemzőbb öt tiszai vizmérceállomás vízjárását az alábbi táblázat mutatja. A mérceállomás neve 1934. évi középviz- éllás 1876-1934.évi átlagos középvizállás 1934.évi leg- naarobb vizállás 1876-1934-ben észlelt legnagyobb vizállás 1934.évi legkisebb vizállás 1876-1934-ben észlelt legkisebb vízállás c e n t i m é t e г e к b e n Vásárosnamény-31 109 445 900 /1888/-165-224 /1923/ Tokaj 76 180 540 872 /1888/-85-142 /1904/ Szolnok 73 196 572 894 /1932/-126-180 /1904/ Csongrád 5 175 518 929 /1919/-212-274 /1921/ Szeged 62 220 ' 526 923 /1932/-126-222 /1921/ A jég a Tiszán január hő l-étől február hő 25-éig végig állott, vastagsága 20-24 cm volt. A mellékfolyókon január hő l-étől február hó végéig, mig a Tisza jege el nem ment, a jég zajlott, illetőleg állott. Vastagsága 10-60 cm volt. Február hő 26-án megkezdődött a zajlás, a Jég normálisan levonult és március hő 8-án a Tisza és mellékfolyói jégmentesek voltak. A Duna és Tisza mellékfolyói. Az Ipolyt kivéve egyik mellékfolyón sem állott elő nagyobb magasságú árhullám. A vizszinek meg sem 16 -
