Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)
A keresztszelvény a- lakjának jellemzése. = a vízgyűjtőterület kif-éről lefolyó vizmennyiség liter/sec-Ъап /fajlagos vizazálli- tás/ a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz. = a vizszinesés сщ/km. Mivel a síkvidéki és erősen kanyargó vízfolyásoknál az 1-2 ómen belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a lejtezési pontatlanság is befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos lejtezéséből számított eredményeket közlünk. = a viztükörszélesség = a keresztszelvényterület * -g- * a középmélység = a legnagyobb mélység = a pontonként fenékig érő mérésekből számított vizmennyiség. = a felszini sebességekből számított vizmennyiség. = a = a pontonként fenékig érő mérésekből meghatározott és a felszini sebességekből számított vizmennyiségek viszonyszáma,amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. A vizjérási részt 26 vizmérceállomás vizállásgörbéje zárja be. Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkozó közléseket részben a csehszlovák észlelési és mérési adatok alapján állítottuk össze. В F *k tm Q Qo _Q_ Qo Meteorológiai rész. Évkönyvünk hidrometeorologiai része a következőket tartalmazza: 1. / az 1934. évi időjárási viszonyainak rövid leirása. 2. / Az év csapadékai. - Az eddigiekhez hasonlóan közöljük az ország évi csapadéktérképét és a csapadéknak a normálistól való eltérését feltüntető térképét. De mivel hidrológiai szempontból ezek nem elég jellemzőek, megszerkesztettük az 1933/34. évi téltől kezdve egyes évszakok csapadéktérképét is. Tizenhat állomás havi csapadékösszegeit rajzban feltüntettük és egyúttal felhasználtuk e grafikonokat a 30 éves átlagok ábrázoláséra. /Mivel a Meteorologiai Intézet az eddig normál értékek gyanánt használt 40* éves /1881-1920/ átlagokról 1933.-ban áttért az 1901-30. évek sokkal megbizhatóbb, kiegyenlített átlagaira, évkönyvünkben normál értékekként mi is ezeket közöljük./ A grafikonokból mindjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta, a csapadék évi menete, sőt az ábrák jobboldali %-os beosztáséról azt is megállapíthatjuk, hogy 1934-ben és a 30 év átlagában az egyes hónapokra az évi csapadék hány %-& jut és ehhez képest milyen volt az elmúlt esztendő nedvessége. Ugyanezen ábrákon a 10 ^-nak megfelelő vizoszlopmagasságot leolvasva, tizzel való szorzás utján kapjuk a kérdéses hely átlagos évi csapadékát. Minthogy a Meteorologiai Intézet évkönyve 1928 óta anyagiak hiányában nem jelent meg, az ország jellemző 185 csapadékmérőállomásán mért havi és évi csapadékösszegeket is itt közöljük. Ezekre támaszkodva készült a csapadékeloszlást és a normálistól való eltérést feltüntető térkép. Tavalyi évkönyvünkben a jellemző csapadékmérő állomások száma még csak 135 volt. Az intézet költségén újabb 120 állomás felállítása van tervbe véve, s ezek közül már 50 működik is s igy idei évkönyvünkben már 185 állomás adatait adhattuk közre. 3. / Az elmúlt év hőmórsékletviszonyait 8 állomás görbéi szemléltetik. Összehasonlítás céljára a 60 évi átlagokat is feltüntettük. 4. / 4 állomás párolgésadatainak görbéit is felvettük évkönyvünkbe s párhuzamosan a 20 éves átlagokat is ábrázoltuk. Nyomatékosan hangsúlyozzuk azonban, nogy ezek a vonalak csupán a párolgás évi menetét jellemzik, mert в Wild-féle párclgésmérők a műszer felállitási helye, szélnek kitettsége stb. szerint igen változó és a felszín tényleges párolgásától erősen eltérő eredményeket adnak. e #» 14
