Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)

5./TANULMÁNYI CSOPORT.

a. /.A 91.040/929.XI.F.M. szánra rendelet szerint végezte a nicki /kisráhatoroki/ uj duzzasztómű, befe-. jező munkáinak tervezését és irányitását. így tervet, méret- és költségelőirányzatot készitett a fenékzsilip ideiglenes elzáró szerkezetére. A nálunk elsőizben alkalmazott lánccal mozgatott fenékzsiliptáblákkal kapcsolatban helyszini szemléket tartott, felülvizsgálta és helyesbítette a szállitó cég terveit és számításait. Összeállította a duzzasztómű építésénél alkalmazott valamennyi vasbetonszerkezet sztatikái számítását és dolgozott a mű megépités szerint való általános /1:100-as/ tervein. Tanulmányozta a fedeles gátak üzemi viszonyait s a téli kásajég okozta üzemzavarok elháritása, illetőleg csökkentése végett a gátfedele}c kitámasztásá- nak reteszelő szerkezetekkel is lehetővé tételére javaslatot tett s tervet dolgozott ki.

Elkészítette ezenfelül a Rábaszabályozó Társulat külön felkérésére az uj fertőszéli zsilip terveit, méret- és költségelőirányzatét.

b. /Rohringer Sándor műegyetemi tanár a jövőben létesitendő viziépitkezések érdekében tervbe vette az egész Duna-Tisza közének csőkutakkai való rendszeres megfigyelését s eddig Pest és Csongrád megye területén, továbbá a borsodi nyilt ártéren a Természettudományi Kutatási alap, a gróf Széchenyi István Tudományos Társaság és részben a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat költségén összesen 118 talajvizszin megfigyelő beton csőkutat /1.2.számú mellékletünket!/ helyezett el. Nyomdokain haladva,illetve csatlakozva a megkezdett munkához, elhatározta az intézet, hogy karöltve a Földtani Intézettel országos talajvizszinmegfi— gyelő csőkuthélózatot létesit, amely összesen 202 kutból fog éllani s kiterjed az egész Nagyalföldre /lásd 2 szánra mellékletünket!/.Meg kell itt említeni, hogy а M.Kir.Erdészeti Kutató Intézetnek is vannak saját különleges célokra szolgáló csőkutjai, és pedig jelenleg számszerint 22. Mellékletünkön ezeket is feltüntettük s az országos hálózat kifejlesztésénél a Rohringer-féle kutakon kivül ezekre is figyelemmel voltunk. Ily módon tehát vannak a hálózatnak olyan kutjai, amelyeket Rohringer Sándor tanár vagy az Erdészeti Kutató Intézet már eleve, illetve az idén az intézettel egyetértve helyezett el s vannak olyanok, melyeket ugyancsak az i- dén az intézet helyezett el, s végül olyanok, amelyek ezután 2—3 év leforgása alatt lesznek elhelyezve. E mellett, minthogy a mellékleten valamennyi eddig elhelyezett talajvizszinmegfigyelő csőkut fel van tüntetve, számos olyan kutat is látunk, amelyek nem tartoznak a tervbe vett országos hálózatba. A kutakat külön-külön jellel láttuk el a szerint, hogy ki helyezte el azokat, az országos hálózatba tartozó kutakat pedig az által különböztettük meg, hogy - tekintet nélkül arra, hogy ki helyezte el azokat, - mind a mér meglévőkhöz, mind az ezután elhelyezendőkhöz melléje irtuk a helység nevét, ahol vagy amelynek közelében van, illetve lesz a kút. Ahol a hálózatban a kutak elhelyezkedésüket illetőleg nagyobb sűrűséget vagy bizonyos helyi vonatkozást mutatnak, azok a helyek az országos hálózat részletes helyei, s mint ilyenek, már a közelebbi jövőben várható nagyobbszabású viziépitkezések előhirnökei /plí a borsodi nyilt ártér elgátolásáé vagy a Duna—Tísza-csa- tornáé/.

Elkészítette a 8 cm belső átmérőjű vascsőkutak tervét /lásd a 3.számú mellékletet!/, és eddig 10 kutat Polgáron, 15-öt a Nagy-Kunságban, 6-ot a Csepelszigeten, 5-öt a Soroksári Dunaág halpartján és 2-t Szalk- szentmártonhan, összesen tehát 38-at el is helyezett. Megyje^yzendő, hogy az utóbb felsorolt 13-nak /6+5+2 = 13/ az elhelyezését a Soroksári Dunaág Munkálatainak Kirendeltsége végezte el. Az észlelők a kutban a talajvizszin állását 3 naponkint állapítják meg s jelentéseiket havonként küldik he. Minden egyes kútnak törzslapja van /lásd 4.számú mellékletünket, amelyen bemutatjuk egyik kutunk törzslapját!/, amelyen a terep geológiai szelvénye is fel van tüntetve. A geológiai szelvények felvételét a Földtani Intézet végezte. Megszervezte az intézet az észlelést és a meglévő kutakról mór gyűjtötte is az adatokat.

A kutak elhelyezését, az észlelési adatok gyűjtését és majdan azok feldolgozását az intézet a jövő—- 8 ■V