Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)

szakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, szóval az évnek bizonyos részében,hosszabb idő átlagában is egyes vízállásokra mennyi időn át számíthat.

A gyakorisági adatok közreadása itt teljesen elegendő volt, mert azoknak egyszerű összegezése a tartósság értékeire vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál 25 си-ез vizállásközökkel dolgoztunk.

Célszerűnek láttuk a mércén át vett mederszelvények rajzát is közreadni a Jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt,hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyebe Jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül a Jövőben ezek a keresztszelvények fognak legjobban rámutatni a szelvényváltozásokra s igazolni fogják azt, hogy a vízrajzi adatok feldolgozásánál csak 10 éves ciklusok átlagaival dolgoztunk.

A 24 fontosabb mérceállomásra vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi tiz év vizmenynyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mérési eredményeket jelölő pontok esetleges szóródásának mindig megvan a maga természetes, rendesen a mederben található oka s nem áll az, amit egyesek olyan könnyen jelentenek ki, hogy ilyen esetben a mérések rosszak. Teljes pontosságot már a dolog természeténél fogva se várjon senki ezektől a görbéktől. Azoknak alsó szakasza a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árviztől a másikig érvényes,felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési a- dat miatt kevésbbé megbízható.Nehézségeket okoz az is, hogy a mérceszelvény, melyre a méréseket vonatkoztatjuk, mérésre gyakran nem alkalmas /pl. kanyarban van, szelvénye szabálytalan vagy hidszelvény stb./ és igy kilométerekkel lejebb vagy feljebb kell a vizmennyiséget meghatározni.

Az intézet már régen rámutatott arra, hogy az áradó és apadó viznél mutatkozó nagy eséskülönbségek a lefolyó viz mennyiségét mennyire befolyásolják. A mérési pontoknak tehát már ezért is szóródniok kell.Görbéink a tetőző vízállás mellett lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések pontjait telt, az apadásnál végzettekét üres karikával jelöljük, a tetőzésnél nyert mérési eredményeket pedig csillag ábrázolja. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki, ahol azonban régebbi adatokra vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, a görbét szaggatott vonallal jelöltük.Ahol pedig a körülmények annyira kedvezőtlenek, hogy nem egy vizmennyiséggörbét, hanem valóságos görbesereget kellett volna megadnunk, nem közöltünk semmit, mert adatainkat könnyen félremagyarázhatnák. Ilyen a helyzet pl. Csong- rádon, közvetlen a Körösök torkolata felett, ahol a betorkolló mellékfolyók visszaduzzasztása magas vízállást okozhat a Tiszában anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. Hasonló jelenség észlelhető Komáromnál is, de ott a Vág vízállása kevésbbé érezteti hatását.

Hidrometriai anyagunk feldolgozásánál irányadó szempont volt. egyrészt az, hogy a mérési eredményre befolyást gyakoroló összes tényezők közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk, másrészt az, hogy adatainkkal lehetővé tegyük olyan szelvényekben is a vízmennyiség közelitő meghatározását, a- melyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszinesést, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgálnak a következő adataink:

Vom. * a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség.

Vl = b * a szelvény középsebességlnek és a legnagyobb felszíni sebességnek viszonya fel*om «

színi sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz.

= a vizgyüjtőterület knf-éről lefolyó vízmennyiség liter/sec-ban /fajlagos vízszállítás/ a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz.- 13 -