Vízrajzi Évkönyv 37., 1932 (Budapest, 1933)
jorországgal, Ausztriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával és Bulgáriával. E rendes napi, viz- jelző táviratokon kivül magasahh vízállások esetén az emlitett országoknak még ?04 különtáviratot is küldött, viszont tőlük 937 rendkívüli vizjelző táviratot kapott. 4./ HI DR0MBTRIA1 CSOPORT. Az 1932 évhen a hidrometriai csoport a következő helyeken végzett vizmennyiségméreseket: A Dunán: Ásvány-, Kishodak-, Nagymaros-, Budapest- és Paksnál. A nagymarosi mérések egyszersmind tanulmányi mérések is voltak, melyeken részt vettek a sátoraljaújhelyi, nyíregyházai, szolnoki,szegedi,gyulai és nagykanizsai folyammémöki hivatalok kiküldöttei is és azt a célt szolgálták, hogy bemutassuk a Vízrajzi Intézet mérési módjait. A Tiszán: Vásérosnamény-, Tokaj-, Tiszafüred-, Vezseny-, Szolnok-, Tiszaug—, Csongrád-, Szentesés Szegednél. A Szamoson: Csengéméi. A Körösökön: Remete-, Gyula-, Békés- és Gyoménál. A Maroson: Makőná1. A Dráván: Barcsnál. A Sión: Siófoknál és Jutnál. A felsorolt folyami méréseken kivül 10 esetben működött közre a csoport ármentesitő társulatok szivattyútelepeinek felülvizsgálatánál, amikoris a szivattyúk vizszállitását mérte. További méréseket eszközölt a Szent-Imre gyógyfürdő és Római fürdő forrásai hozamának megállapítása céljából. A végzett mérések száma az 1932 évben összesen 98. Ebben bennefoglaltatik az a 20 mérés is, melyet a nyíregyházai, gyulai, szegedi és nagykanizsai m.kir.folyammérnöki hivatalok végeztek a Vizrajzi Intézet által rendelkezésükre bocsátott felszereléssel. A közölt felsődunai méréseket Ásványnál és KiSkodáknál egyezményszerüen a csehszlovák vizrajzi hivatallal együtt végeztük. így a balparti ágakra vonatkozó adatok, valamint a Tisza csapi vízmérési eredményei csehszlovák eredetűek. Az év tavaszán a Tiszában és mellékfolyóiban előállott igen magas árhullámok tetőzése alkalmával sikerült ugyan méréseket végezni Vásérosnamény, Tokaj, Tiszafüred, Tiszavezseny, Tiszaug, Szeged,Csenger és Makó állomásokon, sajnos azonban megfelelő hajózási felszerelés hiányában, - Tiszavezseny és Szeged kivételével, ahol fenékig érő pontonkinti méréseket végezhettünk, - meg kellett elégednünk a sokkal megbízhatatlanabb, hidról való felszini mérésekkel, melyeknek eredményei tehát inkább csak tájékoztatásul szolgálhatnak. Egyedül a gyulai folyammémöki hivatalnak sikerült a Körösökön a hidakról fenékig érő méréseket végezni, ami által igen becses adatok birtokába jutott. A külső munkálatokhoz tartozik még a sebességmérő műszerek bemérése. A múlt évben a csoport 30 műszernek 49 vitorláját tarázta be, nagy nehézségekkel küzdve, mert úgy a műszerek, mint a kocsi és a pálya 40 év alatt annyira tönkrementek, hogy azokat már alig lehet használni. A csoport belső, irodai tevékenysége a következő volt: feldolgozta as 1932 évben végzett viztö- megméréseket, azokat törzskönyvezte. Kiszámította az Évkönyvben közlendő-adatokat és ezzel kapcsolatban folytatta a felszini és középsebesség közötti összefüggés tanulmányozását. E célból mindenegyes fenékig érő mérés felszini sebességeiből is kiszámította a Q0 tömeget és ugyanezen célból tanulmány tárgyává tette a Eartmann-féle módszert. 7
