Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

4./ HIDROMETRIAI CSOPORT. Az 1931 évben a hidrometriai csoport a következő helyeken végzett vizmennyiségméréseketi A Dunán: Nagymaros-, Budapest- és Pakson közepes vízállásnál, ezenkívül Kismaros- Kisoroszinál a folyam mindkét ágában egyidőbenj az óbudai Dunaágban és a pozsonyi csehszlovák vízrajzi osztállyal közösen a Felsődunán Kisbodak- és Lipótnál, a főmederben és ugyanakkor az összes mellékágakban. A Tiszán: Taskony, Szolnok, Tiszaug, Szentes és Szegeden közepes és magasabb vízállásnál. A mellékfolyók közül egyedül a Maros hozamát mérte meg Makónál, alacsony vízállásnál. Folyami méréseknél - amennyiben részletező módszerrel végeztettek, - lehetően külön felszíni mérést is végzett a közép- és felszíni sebesség közötti összefüggés tanulmányozása céljából. Ezen külön mérések a- nyagát egyelőre csak gyűjti, az évkönyvben csupán az ugyanakkor végzett részletező mérések eredményei van­nak közölve. A felsorolt folyami méréseken kivüi a Siómeder emésztőképességének megállapítására Siófokon a Ba­laton vizeresztő zsilipjénél különböző nyitások mellett tanulmányi méréseket végzett. Résztvett 5 ízben különböző vizitársulatok szivattyútelepeinek felülvizsgálatán, amikor is a szi­vattyúk által szállított vízmennyiséget mérte meg. A hidrometriai csoport vezeti a Vízrajzi Intézet vizmennyiségméréseiről szerkesztett törzskönyve­ket, végzi a használt műszerek újbóli bemérését és szárnyegyenletének megállapítását, továbbá kezeli a víz­ügyi műszaki főosztály körül-belül 15.000 darabból álló térkép- és nyomtatványraktárát. 5./ VEGYES MUNKÁLATOK. A Vízrajzi Intézet az 1931 év folyamán több esetben adott szakvéleményt ügykörébe tartozó folyó­szabályozási és ármentesitési kérdésben. Legfontosabb ezek közül a borsodi nyiltártér elgátolása esetén vár­ható árvizszin-emelkedésre vonatkozó tanulmánya volt. Újra feldolgozta és közrebocsátotta a magyarországi és határmenti ármentesitő és lecsapoló társu­latokat feltüntető térképet. Rendezte a könyv- és irattárát s azokról uj nyilvántartást készített. Felállította a Vizrajzi Múzeumot, melyben a hidrografia körébe tartozó és történelmi becsű irato­kat, terveket, fényképeket és műszereket helyezett el. Ez a gyűjtemény lehet alapja egy létesítendő vízépí­tési múzeumnak. A Nemzetközi Dunahizottság részére nagyszabású, részletes jelentést és rajzokat készített a Duna fo­lyam jelenlegi fizikai állapotáról. Végül elkészítette Csonkamagyarorszag vizierőinek statisztikai kimutatá­sét .- 8 -

Next

/
Thumbnails
Contents