Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)

Tartalom

8

Ebben az évben a Bega folyó és a Szernye mocsár vízgyűjtő vidékén külön tanulmányok czéljaira, 9 új — Bogdánfy-Anderkó-féle — önműködő esömérö állíttatott fel, illetőleg csapadékmérö állomás szerveztetett. Ezek az esömérök a csapadék mértékén kívül annak időtartamát is pontosan jegyzik.

III. Vízállások jelzése.

A Duna és Tisza mentén, mellékfolyóik hatásának figyelembe vevésével, a várható vízállások előrejelzése iránt folyamatban lévő tanulmányok annyira haladtak előre, hogy ezek alapján az árvizek tetözéseinek várható magasságát 1—2 nappal előbb, általában 10—20 cm. legnagyobb eltéréssel megadhatjuk, amely pontosság gyakorlati czélok tekintetéből kielégítő.

A lanulmányokat a Duna és Tisza főbb mellékfolyóira is kiterjeszteni szükséges, mi végett az adatok gyűjtése és kellő rendszerbe feldolgozása ez irányban is megindíttatott.

Jelentékenyebb folyóvizeink vízjárásáról naponta közölt átnézeti térképeink 563 példányából 441 darab a közérdek szolgálatában díjtalanul küldetik szét, 122 példány azonban egyenként évi 10 К előfizetési díjért magánosoknak adatik ki.

IV. Vízrajzi magasságmérések.

A Duna folyam medrének folyamatba tett felméréseivel egybekapcsoltan a partok fekvésének hosszszelvényben való feltüntethetése végett a vízrajzi osztály magasság- méréseket eszközölt az 1902. évben Dévénytől a Vágtorokig, továbbá Esztergom és Budapest között összesen 411 km. hosszúságban, egyúttal 323 db. szelvénykő (a keresztszelvények helyeit jelző kövek) magasságát is, az Adriai tenger színéhez viszonyítva, meghatározta, hogy a mederméréseket azokhoz lehessen kapcsolni.

V. Medernyilvánt artás.

1. A Duna folyam felvétel«“.

A Duna medrének nyilvántartása végett szükséges felvételeken ebben az évben három kirendeltség dolgozott. Az egyik Dévénytől a Vágtorokig, a második Esztergomtól Budapestig terjedő folyamszakaszon gyűjtötte az adatokat, a harmadik pedig Budapesttől lefelé Ó-Moldováig pótló és kiegészítő felvételekkel foglalatoskodott.

A két első kirendeltség munkálkodásának eredménye a következő:

a) a Duna medrének helyszínelését, a szigetek, zátonyok és szabályozó építmények felvételeivel együtt, összesen 231 km. hosszúságban bevégezte;

b) a jobb- és balparti magasságokat 205 km. hosszan fölvette; továbbá

c) a két, elsőnek nevezett kirendeltség bemérte és megállapította 323 kereszt- szelvénykő adriai tengerszín feletti magasságait;

d) a Duna medréről megmért összesen 261 keresztszelvényt.

A harmadik kirendeltség működése a következőkre terjed ki:

e) a Duna folyam Budapest és Ráez-Almás közötti szakaszán minden kilométerben keresztszelvényeket tűzött ki, egyúttal a folvamhossz kilométereinek jelzésére kísérleteket tett olvképen, hogy a Duna két partján megfelelően választott pontokon ideiglenes rudakat állított fel, melyekre az illető kilométertávolságokat jelző tábla