Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)

Tartalom

A vízrajzi osztály a víztömegmérések számszerű adatait, miként a korábbi években, úgy ez alkalommal is közzé teszi. Idevonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a számokban, behatóbb vizsgálat nélkül, látszólag ellentmondások foglaltatnak, a mennyiben ugyanazon folyóban ugyanegy helyen ugyanazon vízmagasság mellett, de különböző időkben mért tömegek nagyság tekintetében egymástól elég jelentékenyen eltérnek. Ez több oknál fogva különösen abban leli magyarázatát, hogy a vízjárást a töineghozatra nézve lényegesen befolyásolja az a körülmény : áradás, tetözés, avagy apadás van-e a mérés idejében folyamatban ? mert ezekben az állapotokban a folyás energiája módosül, minek közelebbi okait keresni szintén feladatunk. Ez okok között különösen lényegesnek mutatkozik az egymásba ömlő folyók kölcsönös hatása.

A víztömegmérések eredményeinek számontartása végett a vízrajzi osztály minden folyó számára törzskönyvet nyitott, melybe az egyes mérések eredménye, úgyszintén minden körülmény, mely erre befolyással volt, bevezettetik.

8. Magyarország vízi erői.

Hogy hazánk hegységeiből nagy eséssel lefutó hegyi folyóink- és patakjainkban rendelkezésre álló természetes hajtóerők felöl az érdeklődő közönség tájékozódhassák, a vízrajzi osztály az eddig gyűjtött adatokat összeállította és «Magyarország vizi- eröi. Tájékoztató és kivonatos összeállítás a folyamatban levő felvételek eddig egybe- gyüjtött adatairól» ezím alatt egy külön megjelent és magyarázó szöveggel is ellátott füzetben kinyomatta. E könyv egyes fejezetei: I. A felvételek megindítása, jelenlegi állapota és folytatásáról. II. Magyarország nagyesésü vizeiben rejlő összes motorikus erőkről. III. Nagyobb vizi erők produkálására alkalmas folyószakaszokról felvilágosítások. Л IV. fejezet a felvételre került vízfolyások vízi érőit számokban is ismerteti.

A füzetben közölt adatok 158 különböző vízfolyásnak összesen 317 tanulmányozott szakaszára vonatkoznak. Itt megemlítendönek tartjuk, hogy Magyarországon legalább 25 olyan vízfolyás van, mely' kilometerenkint ezer lóerőnél többnek előállítására alkalmas. Közülük nehány folyáson négy-, sőt ötezer lóerő is ki lenne fejthető. Hegységeink számításba vehető részeiben összesen mintegy 2,000.000 lóerőt kitevő vízi erő áll rendelkezésre. Ebből eddig alig 100.000 lóerő van értékesítve s így vízi erőink legnagyobb része teljesen kihasználatlan.

X. Kiadványok.

A vízrajzi osztály 1902. évben a következő könyveket állította össze kiadás alá :

1. a «Vízállások» XVI. kötete az 1901. évi vízállások- és csapadékokról;

2. a «Vízrajzi Évkönyvek» XI. kötete, a vízrajzi osztály 1900. évi működéséről szóló jelentéssel és különféle vízrajzi közleményekkel.

3. Jelentékenyebb folyóink vízjárásainak átnézetes térképei naponkint 563 példányban. melyek az 1902. év minden napjáról feltüntetik jelentékenyebb folyóink vízjárását és állapotát, továbbá kis vizek idején a hajózást nehezítő gázlókon a vízmélységeket és közöltetnek még az egész országról a légcsapadékokra vonatkozó adatok.

4. «Magyarország vízi erői» czímen tájékoztatóid kivonatos összeállítás a folyamatban levő fölvételek addig összegyűjtött adatairól készíttetett a pozsonyi kiállítás számára, hol az díj nélkül bocsáttatott az érdeklődő közönség rendelkezésére.