Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
43 A 16. és 17. ábrákban tüntettük fel a vízsebességmórés keresztszelvényét a benne kiosztott 4 függővel s ezek fölött sorban azokat a középsebességi ábrákat, melyeket az 1. és III. telítés alatt végzett 10 részletező mérés paraboláiból nyertünk. (A függőleges sebességi parabolákat részben csak munka- és hely- megtakarítás végett nem rajzoltuk ki, részben pedig azért nem, mert semmi olyast nem mutatnak, ami különösen kiemelendő lett volna.) A 18. ábrában tüntettük fel grafice az egész tanulmány eredményét. Első helyen rajzoltuk fel ugyanis a kamratelések alatt perczenkint észlelt vízállásokat (szakgatott vonal) s ezekkel kapcsolatosan a zsilipterv segítségével azt a tömegvonalat (teljes vonal), mely a telés folyamatát láthatóvá teszi. Idó percekben 18. ábra. A kamarába befolyt és a sebességméréssel nyert víztömegek összehasonlító képe. Mint ezekből az ábrákból kivehető, a kamrába ömlő víz tömege kezdetben hirtelen emelkedik; ami természetes, mert a tiltótáblák csak fokozatosan emelkednek fel a teljes nyílásig. Ettől az időponttól kezdve mindaddig, míg a kamarabeli víz szine a nagy kaput támasztó küszöb tetejéig, vagyis a tiltok aljáig nem ér, egyenletesen nagyobbodik a víztömeg; a küszöb tetejétől kezdve pedig a kamra megteléséig a tömegábra mindjobban lefelé hanyatlik, vagyis a víz itt kisebbmértékű tömegnagyobbodást mutat, mert a küszöbön fekvő tiltónyílásokon át beözönlő víz már fokozatosan emelkedő alsó vizet talál. A tanulmány legfontosabb része az ezen ábra alján látható két-két telés- görbe, melyekből az első telítésre vonatkozó adatokat egy ponttal megszakított vonalkázással, a III-ik telítésre vonatkozókat pedig két ponttal megszakított
