Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
Ko’hméiei’ 27 Ezzel a rendszerváltozással azt értük el, hogy a műszerbemérés és a gyakorlati sebességmérés egymáshoz közelebb jutottak, a mi végeredményében néhány százaléknyi javulást jelent; s hogy még egyet említsünk a sok újítás közül, utalunk a külföldi szakkörökben is mindenütt elismeréssel fogadott — újabban meg már át is vett — részletező sebességmérő módszer linkre, melylyel a végrehajtás gyorsaságának rendkívüli fokozása mellett mindazokat a hibaforrásokat kiküszöböltük, vagy jelentéktelenné tettük, a melyek a mérés alatti vízszínváltozás káros hatásából származnak. Midőn tehát másfél évtizedes vízsebességmérő gyakorlatunk alatt a javításokkal és újításokkal odáig jutottunk, hogy a szárny mérés pontosságát fokozni POZSONY-1900 2. ábra. A Pozsonyim! 1900-ban végzett sorozatos tömegmérés eredménye. avagy az eljárást egyszerűsbíteni és kényelmesebbé, vagy gyorsabbá tenni már alig lehet, akkor láttuk elérkezettnek az időt. hogy megvizsgáljuk, vájjon az ennyire kifejlesztett szárnyméréssel milyen pontosságot érhetünk el ? A pontosság fogalmát illetőleg tudjuk, hogy abszolút pontosságról a világon semmiféle mérésnél nem lehet szó, hauem mindig csak arról a viszonylagosságról, mely a megmérendő tárgy és az alapul vett mérték között kiadódik. A gyakorlati életben jóformán még akkor sem lehet szó abszolút pontosságról, ha a megmérendő tárgyat az alapmértékkel, (a mértékegységgel) közvetetlenül ö szehason- líthatjuk — hisz a mindennemű (még a legfontosabb) mérések után járó hibaeloszlatás és maga a magas tudományos színvonalon álló egész hibaelmélet is élő bizonysága, hogy abszolút pontos mérés semmi téren nincsen.
