Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
21 Augusztusban az eltérések még változatosabb képet mutatnak. Esőhiány van a Kis Altöldön és a Dunántúlon s különösen az utóbbinak legnyugotibb részein, míg délkeleti sarkában (Pécs vidékén) már jóval több esett az átlagosnál. Hiány mutatkozik a Nagy Alföld keleti szélén is (Debreczentől Berzováig), míg az ország többi részében többnyire jóval több esett az átlagosnál. Különösen nagy a csapadék felesleg az Északi Felföld közepén és keleti részein, továbbá folytatólag a Nagy Alföld felső részén s az Északkeleti Felföld nyugoti felén, úgyszintén innen délre Erdély java részén keresztül egészen az Erdélyi Havasokig. A Nagy Alföld — az említett területtől eltekintve — mindenfelé több esőt kapott az átlagosnál. Szeptember inkább száraz mint nedves. Az átlagosnál jóval több eső csupán az ország nyugoti vidékein esett. Valamivel több csapadékot kapott a normálisnál a Nagy Alföld jó része is a Tisza két oldalán, valamint az Északi Felföld keleti, s az Északkeleti Felföld nyugoti fele, mig az ország többi részén csapadékhiány mutatkozik. Legnagyobb a csapadékhiány Erdélyben, továbbá az Északi Felföld északnyugoti részén. Október ismét abnormisan száraz, holott nálunk e hóra szokott rendszerint esni a csapadék másodrendű maximuma. A normálisnál több csapadék csupán az Északi Felföld közepén hullott (Selmeczbányától Dobsináig), továbbá a Nagy Alföld déli részein s Erdély közepétől a Fogarasi havasok felé. Egyebütt általános a csapadékhiány, mely különösen nagymértékű az ország nyugoti, északnyugoti, nemkülönben északkeleti vidékein. November az ország túlnyomó részében ismét szárazabb a normálisnál. Különösen nagy a csapadékhiány az ország déli vidékein, főleg a Maros mentén, úgyszintén az Északi Felföld közepén. Jelentékenyen több esett ellenben a normálisnál a Felső Tisza vízvidékén s valamivel több az átlagosnál a Dunántúl közepén. Deczemberben az eltérések eloszlása ismét igen változatos. Csapadékhiányt csupán a Dunántúl felső része, a Nagy Alföld közepe és Erdély nyugoti része mutat fel, egyebütt általánosan több esett a normálisnál. Különösen nagy a csapadéktöbblet a Dunántúl déli felében, Keszthelytől Pécs felé. valamint az Északi Felföld közepén s északkeleten, a Felső Tisza vízvidékén. A hónap jellege inkább csapadékos mint száraz. A havi eltéréseket összegezve megkapjuk a csapadék egész évi összegének eltérését az átlagostól. Ezeket az eltéréseket czélszerű az átlagos évi összeg százalékaiban kifejezni az összehasonlíthatóság kedvéért s a százalékértékeket vinni fel térképre, mely képét adja, hogy az ország egyes vidékein hány százalékkal esett több, avagy kevesebb az átlagosnál. Az így nyert kép arról tanúskodik, hogy az év folyamán közel normális mennyiségű csapadék esett a Dunántúl középső és déli részein, valamint az Északi Felföld nyugoti felében, ahol a határvonal körülbelül a Garam folyása, míg a Kis Alföld és a Dunántúl északi része az átlagosnál jóval kevesebb csapadékot kapott. Mezőkeszin (Nyitrától délre) 20 %-kal esett kevesebb az év folyamán a normális csapadéknál. Budapesten 15 % a csapadékhiány. Innen délre a Duna mindkét oldalán némi csapadékhiány mutatkozik, a mi — úgy látszik — a Duna alsó szakaszaira is kiterjed, amennyiben délen Deliblat is 10% csapadékhiányt mutat. E relative száraz területnek valószínűleg folytató-
