Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)

Tartalom

12

4. A Tisza foly так Csongrád- Titel közötti szakaszán tanulmány tárgyává tettük azt a kérdést, hogy az utóbbi évek szabályozó munkálatainak hatása következtében minő változások észlelhetők a vízjárásban ? E czélból az 1889. évi és 1901. évi nagy vizek és középvizek adatait feldolgoztuk és a régebbi hasonló adatokkal összehasonlítottuk.

5. A Tisza hordalékát ismertető tanulmányt ez évben is kiterjesztettük oly czélból, hogy

a) megismerjük, hány gramm hordalékot lebegtet 1 ms víz különböző vízállásnál és pedig tekintettel a víznek áradó vagy apadó jellegére, úgyszintén a hosszabb ideig tartó állandó vízállásra;

b) megtudjuk mind a folyóvíznek, mind a lebegtetett iszapnak gazdasági szempontból értékes vegytartalmát.

E czélból Csongrádnál, Tokajnál, Szolnokon és Szegeden megfigyelő állomásokat szerveztünk és ez állomásokról a megszabott programm szerint vízmintákat szedtünk az egész éven át, melyeket az orsz. kémiai intézethez beszállítva vizsgálat alá vétettünk. Ugyanezen állomásokon a víznek hőmérsékleti megfigyelésére is kiterjesztettük figyelmünket.

6. Magyarország folyóvizeinek árvízstatisztikáját az eddig ismert adatoknak összegyűjtése alapján összeállítottuk.

Ezen árvízstatisztika tartalmazza a gátszakadások és magasparti átömlések helyét, idejét, az érdekelt társulat vagy öblözet nevét; kitünteti a szakadások számát és terjedelmét, az elöntött területek nagyságát, és a szakadás idején észlelt vízállás magasságát.

Mindezen adatok folyók szerinti sorrendben és időszerinti egymásutánban vannak csoportosítva, és így könnyen áttekinthető képet nyújtanak az eddig ismert árvizek kiöntéseiről. Az így csoportosított igen busás adatok egy külön füzetben kiadattak 1902. évben ily czim alatt: «А vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok».

7. A hajózás czéljaira szolgáló kilométer-jelzőtáblák létesítése ügyében is megindítottuk az előtanulmányokat azzal a czélzattal, hogy megállapítsuk, mily alakban volnának legczélszerűbben megvalósíthatók ?

Mindenekelőtt bekértük a folyammérnöki hivatalok jelentéseit a szükséges kilométer-táblák számáról, és véleményüket miként leendő fölállításukról. Összegyűjtöttük azután a külföld hasonló berendezéseiről szerzett tapasztalatokat és mindezeknek figyelembe vételével állítottuk össze javaslatainkat, a melyek már legközelebb hivatalos tárgyalás és döntés alá kerülhetnek.

IX. Kiadványok.

A vízrajzi osztály kiadásában megjelent 1901. évben:

1. A «Vízállások» XV. kötete az 1900. évben észlelt vízállásokról és csapadékokról.

2. A «Vízrajzi Évkönyvek» X. kötete, mely a vízrajzi osztálynak 1899. évi működéséről szóló jelentését és egyéb vízrajzi közleményeit tartalmazza.

3. Jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézetes térképei, melyek előtüntetik 1901. évnek minden napjáról a jelentékenyebb folyóink vízjárását és állapotát