Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
Jelentés az országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztályának 1900. évi működéséről. * ]STagyméltóságú Minister TTr! Kegyelmes uram! A vízrajzi osztálynak 1900. évi működéséről a következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. Vízmérczék. Új vízmérczék fölállítása ez évben fökép az ipari czélokra használható vízi erőknek kipuhatolása czél- jából történt, amelyek azonban fölhasználhatók lesznek az árvízjelzés czéljaira is. Ilyen mérczét összesen 6-ot állítottunk föl; úgymint: a Fekete-Tiszán Bilin községben, a Vissón Bisztra községben, a Kis-Szamosban Szamos-Ujvár—Németi, a Sajóban Szerethfalvánál, a Besztercze patakban Beszterczén, a Nagy-Szamodban Neposznál. Az ipari hidrográfia czéljaira a Vág völgyében ezelőtt 3 —4 évvel fölállított vízmérczék észlelése, programmunk szerint 1900. év végével befejezést nyert; és ezen mérczék közül az árvízjelzés szempontjából is fontossággal bírók — számszerint 17 — állami kezelésben továbbra is fentartatnak, a többiek pedig az 1901. év folyamán leszereltetnek. A tiszatoroki világító torony mellett egy új víz- mércze állíttatott föl, amelynek rendes észlelése 1901. évben fog megkezdődni. A vízmérczék törzskönyvei ezen év folyamán új átdolgozás alá vétettek, és ezen munkának nagyobb része befejezést nyert. Az országos vízjelzö szolgálat szervezete értelmében a mérczék ellenőrzése a külső hivataloknak lévén föladata, ezen szervezel nek ez évben történt szétküldése alkalmával a hivatalok figyelme külön is fölhivatott ebbeli kötelességük teljesítésére. II. Csapadékmérő állomások. Az országos meteorológiai intézettel együttesen megállapított programm szerint a csapadékmérö állomások száma ez évben is 150 nel szaporíttatott, úgy hogy már 728 állomás működik hazánkban, melyek közül 100 állomásról mindennap kap a vízrajzi osztály távirati értesítést. III. Vízjelzó szolgálat. A vízjelzés tökéletesebbé tétele czéljából újból átdolgoztuk a Dunára vonatkozó vízállási adatokat, és e téren annyira haladtunk, hogy immár a magyar- országi Dunának valamennyi főbb állomásaira eléggé pontos előrejelzést adhatunk a várható vízállások tetszéséről, még pedig az összes jelentékenyebb mellékfolyók állapotának figyelembe vételével. Az 1900. evben előre jelzett és tényleg bekövetkezett vízállás között mutatkozó különbözetek kimutatását a «Vízrajzi Évkönyvek» XI. kötetében közöljük. A Tisza folyóra vonatkozólag szintén munkába vettük a segédadatok újra átdolgozását, és ezzel odáig jutottunk, hogy a legközelebbi tavaszi árvizek bekövetkeztéig a Tisza főbb vízjelzö állomásaira is végezhetünk előrejelzést a vízállások várható tetözéseiröl, kellően számba véve a jelentékenyebb mellékfolyók állapotait is. A hullámtéri birtokok mentése érdekében megkezdett adatgyűjtést befejezvén, az illető birtokosokat jövőben már előre értesíthetjük a hullámterek várható elöntéséről. A vízjelzö szolgálat napi közleményeiben azt a változtatást tettük, hogy a vízjárási térképen a hajózható folyók hídjait is fölsoroljuk, és közöljük a hidak alsó élének magasságát a 0 vízszín fölött; mely adatok segélyével a hajós maga kiszámíthatja minden vízállásnál, hogy a híd alatt átmehet-e hajójával veszély nélkül? IV. Vízrajzi magasságmérés. A Duna folyam medrének és közvetlen környezetének részletes fölvételét folytatván, a budapest —titeli szakaszon 504 Km hosszúságban teljesítettünk magasság- mérést a parti hossz-szelvény fölvétele végett, és 188 szelvénykőnek állapítottuk meg magasságát az adriai tengerszín fölött. Ezenkívül az ipari hidrográfiával kapcsolatos magasságméréseket is hajtottunk végre; de ezen mérések csak a vízmérczék helyi — relativ — magasságának meghatározására szorítkoztak. 1*
