Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁBÁSA AZ 1900. ÉVBEN. 35 a Répcze felé, hol aztán ez utóbbi árvizével találkozott. Л Rába kisvizei októberben állottak elő; legalacsonyabb volt a víznivó Árpáson, hol —27 fokot észleltek. Vízszin- változásai, szeptember és október hónap kivételével, egész év folyamán élénkek voltak. Л Dráván Zákánynál 43 árhullám jelentkezett az év folyamán. Árhullámai nem voltak magasak; legnagyobb vize helyenkint április, junius és julius hónapokban állott elő,de csak 75 (Zákánynál), 95 fok (Eszéknél) magasságot ért el. Általában április közepétől julius közepéig a víz szine magas középállás körül kisebb amplitúdóval oszczillált.A kisvíz novemberben és deczem- berben jelentkezett —1 és 20 fok közötti magasságban. Szeptember és október havakban csöndes, az év többi részében élénk volt a vízszin változása. A Tisza árhullámait «A Tisza és mellékfolyóinak vízjárása 1900-ban» czímü későbbi fejezetben tárgyaljuk. A Száván Boszutnál 21 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize május elején Boszutnál 106. Mitroviczánál 87 fok magasságra emelkedett. Legkisebb vizét októberben észlelték 7 — 9 fok magasságban. Szeptemberben és október első felében vízszinváltozásai csöndesek, az év egyéb részeiben élénkek voltak. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása dolgában kiemeljük itt a Duna áprilisi árvizét, midőn Ausztria felöl közepes, a mederben maradó árhullám futott le, melyet aztán a Rába, Vág, Nyitra, Garam és Ipoly vizei annyira földuzzasztoltak, hogy a víz a partok fölé emelkedett. Jégviszonyok. Az év elején enyhe időjárás volt, mi a Duna jegét megbomlasztotta; január 2.-án Bécsben, 7.-én Pozsonyban, később Paksnál képződött jégtorlódás, melyről külön czikkelyben számolunk be. Január is, de főként február oly enyhe volt, hogy a jég a Duna és mellékfolyóin hamar levonult úgy, hogy februárban már alig észleltek itt-ott jeget. A Dunán február 1-én, a Rábán jan. 24-én, a Dráván jan. 17.-én jelezték az utolsó jeget; csak a Vág kezdett el márczius elején újra zajlani, de a zajlás 10-én megszűnt. A Száván az év elején jég nem mutatkozott. Az év végén deczemberben szintén igen enyhe időjárás volt úgy, hogy csak elvétve észleltek itt-ott rövid ideig tarló jégzajlást, melynek semmi jelentősége nem volt. Deczember 31-én az ország összes jelentékenyebb folyói jégtől mentesek voltak. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1900-ban A Tisza árhullámai. A Tisza vízjárása általában valamivel alacsonyabb volt az átlagos év vízjárásánál, a mint ezt a következő táblázat mutatja: A Tisza 1900. évi és átlagos középvízállása. Vízmércze 1900. évi középvízállás Átlagos középvízállás Az évek megnevezése, melyek az átlagos közép szácm. hydrogr. cm. hydrogr. gáltak M.-Sziget ... 50 15 63 20 1880—99 Tekeháza ... 33 20 45 23 1890—99 T.-Újlak ... — 13 13 12 17 1880—99 M.-Vári ...........- 57 — — 22 — 1890—99 Tivadar... __ 32 15 91 22 1880—99 V.-Namény... 73 21 139 27 1880-99 N.-Lánya ... 57 21 116 27 1880—99 Záhony ........... — 28 21 22 26 1880—99 Dombrád 54 19 111 25 1880—99 Bérezel ... ... lu8 25 125 27 1890—99 Tokaj ........... 138 24 191 29 1880—99 T.-Kenéz ... 49 28 56 28 1890-99 Polgár ........... 100 25 138 30 1880—99 T.-Keszi 105 32 127 34 1880—99 T.-Füred 181 32 193 34 1890 - 99 Taskony 219 33 217 33 1890—99 T.-Beö ........... 184 30 190 31 1890- 99 Szolnok. .. ... 166 30 210 35 1880-99 Martfű ............ 125 28 134 29 1890—99 T.-Ugh ........... 93 32 100 33 1890-99 Csongrád 152 32 207 37 1880—99 Mindszent ... 196 32 253 38 1880-99 Algyő ........... 213 33 261 38 1880-99 Szeged ........... 200 36 248 j 40 1880—99 Zenta ... __ 225 34 259 38 1880-99 Török-Becse 166 39 182 41 1880—99 Titel ........... 299 51 261 45 1880—9 9
