Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
22 A VÍZSEBESSÉGMÉRÖ SZÁRNYAK FORGÁSEGYENLETÉRÖL. csoport, a hol egy a vízrajzi osztály keletkezésekor beszerzett Amsler-féle szárnyra a gyártól megadott forgási egyenlet vonala mellett (ha jól vagyok értesülve, ez a vonal 80 cm szélességű csatornában végzett bemérés eredménye) és a Ferencz-csatorna bácsföldvári tartójában 1888-ban általunk végzett bemérés eredménye látható. Ugyanazon a táblán mutatjuk be az eszéki m. kir. folyammérnöki hivatal В jelű szárnyának két vonalát, az egyiket a müncheni 1 \чо m széles, a másikat a szolnoki 7 m széles bemérő csatornában nyerték. Mindkét esetben a mi vonalunk a menedékesebb. Emlékezetébe hívom itt a t. olvasónak fentebb hangsúlyozott azon állításomat, hogy két más-más hajlású forgásvonal között mindig a menedékesebb vonal a relative helyesebb. A 3-ik helyen láthatjuk a danzigi porosz vízépítési igazgatóság tulajdonát képező Ott-féle szárny forgásegyenletét ábrázoló két vonalat, melyek közül az egyik, a merede- kebb, 1898-ban a bécsi hydrografiai hivatal (1'зо m víz- színszélességü) csatornájában, a menedékesebb pedig a dirschaui kikötőben, tehát széles vízben végzett bemérésekből való.*) Számos példával lehetne még kimutatni, hogy egyazon szárny forgás - egyenletének vonalai, — ha azok egyébiránt egyenes irányúak is — különböző szélességű csatornákban történt bemérések szerint más-más hajlásszöggel emelkednek; én mindössze még csak egy vonalcsoport közlésére szorítkozom, melyet a íenforgó kérdések megvilágítása szempontjából, egyik 19/Я jelű egészen új szárnyunkkal Európának legjelentékenyebb 4 bemérő állomásán, még pedig Becsben. Münchenben. Bernben és Szolnokon végeztünk. Az eredmény, mint a 4-ik vonalcsoportból látjuk, itt is az, hogy a vonalak a melyek egyébként (a berni kivételével, mely kissé töredezett) mind egyenes irányúak, mindenütt más-más emelkedést mutatnak. A legmenedékesebb azonban itt is a szolnoki vonal. Ad 2. A forgás-egyenlet vonalainak fölfelé (a sebesség tengelye felé) való görbüléséről első és egyszermind legjellemzőbb példája (1. 7. ábra utolsó csoport első vonalpár) az. melyet a porosz vízépítési igazgatóság Ott- féle szárnyáról Müchenben nyertek (a mely eset mint fentebb mondottam a fenforgó kérdések kutatásához az újabb lökést adta). *) Öesterr. Monatsclirift für den offen ti. ßaudienst Heft V., 1899. és kivonatban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1899. évi kötet 259. lapján. Második példaként említhetők a bécsi cs. kir. hydrogr. intézet 24. számú szárnyára vonatkozólag talált vonalak, melyeket a később bővebben előadandó körülmények között nyertek és a 15. ábrában láthatók. Harmadik példának felemlítem kumulative azokat a tapasztalatokat, melyeket — noha kisebb mértékben — többé-kevésbbé valamennyi bemérésnél szereztek és a melyeknek hatása alatt a szárnyak lapátfel- színeinek és külső alakjának megjavítására a törekvéseket irányították. Részemről az 1896. januárius havában a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályában tartott felolvasásomban utaltam erre a jelenségre, a midőn kimutatva, hogy 2—3 m körüli sebességektől kezdve a vonal majdnem mindenütt görbülni kezd, egyszersmind bemutattam az általam szerkesztett szárnyalakot is (a H jelűt) a melynél ez a fölfelé görbülés teljesen el van hárítva, vagy legalább igen kis mértékre leszorítva. Ad 3. A svájczi hydrometriai osztály berni állomásán tapasztalt legújabb jelenség, t. i. a kritikus sebességnél való dudo- rodás illusztrálása végett bemutatom a 8. ábrában az ezen osztály főnökétől Epper mérnök úrtól rendelkezésemre bocsáj- tott néhány legjellemzőbb esetet a svájczi 189-ik szárnynyal végzett 18., 19. és 20. sorszámú, valamint a 78-ik sz. szárnynyal végzett 14. és 15. sorszámú bemérések eredményét. Mind az öt vonal kisebb-nagyobb mértékben határozottan láttatja a szóban forgó dudorodást, a mely a 3—4 m sebességű meneteknél jelentkezik és a melyet ezen jelenség kivételes, vagy szabályos voltának meghatározása végett tőlünk oda küldött 19/i/ számú szárnyunk vonala — de csak teljességgel elhanyagolható kis mértékben — szintén mutat. A forgás-egyenlet vonalának föntebb említett és ugyancsak a svájczi bemérésekből ismertté vált azon sajátságát, hogy a legkisebb sebességeknél kettősen görbült a vonal és nem mint a hogy a közhasználatban lévő egyenletek involválják, hyperbolacsúcs alakú, a 9. ábra szemlélteti. Hogy pedig egy képben összefoglalva lássuk ezeket a dolgokat, felrajzoltam a 10. ábrába pontozottan azt a vonalalakot, mely a szárnyak beméréséből általánosságban kiadódik és mellette teljesen kihúzva azt az egyenes vonalat, mely egy helyesen konstruált szárny elméleti egyenletének felelne meg. Másodperczenkinti forgások száma 8. ábra. A forgásegyenlet vonalának alakja a kritikus sebességnél.
